2015. ápr 01.

Ságvári

írta: Lmagazin
Ságvári

steinmetz1.jpg

Valóságos tömegmozgalommá nőtte ki magát a szegedi Ságvári gimnázium tervezett átnevezése ellen fellépő helyi kezdeményezés. Az iskola volt diákjainak százai de a jelenlegi tanulók nagy többsége is  egyöntetűen elutasítja az iskola átnevezését, legutóbb már több mint kétezren tüntettek miatta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hajthatatlannak tűnik a kérdésben. Az üzletek vasárnapi zárvatartásának egyik szellemi atyja, Rétvári Bence államtitkár azzal állt ki a Sárvári Endre Gimnázium nevének megváltoztatása mellett, hogy szerinte "Ságvári Endre a 20. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához kapcsolható.” Ságvárit azonban legfeljebb antifasiszta múltjáért lehetne felelőssé tenni. Az 1946. utáni magyarországi történésekhez semmi köze sem lehetett, hiszen 1944-ben életét vesztette. 

Ugyanúgy, mint ahogy Steinmetz Miklós sem élhette meg a II. világháború magyarországi befejezését. Önkéntesként csatlakozott a szovjet hadsereghez, hogy harcolhasson a fasiszta uralom ellen. Sok, hasonló sorsú társa közül azért őrizte meg nevét az utókor, mert a Budapestért folytatott harcokban esett el parlamenterként. A parlamenteri küldetést azért vállalta, hogy ne kelljen porig rombolni a fővárost, ürítsék azt ki a németek harc nélkül. Úgy, ahogyan azt később Béccsel megtették. Ezt az embert, akire minden magyarnak büszkének kellene lennie, holtában megfosztották attól, hogy nevét Pestlőrincen gimnázium, és utca viselhesse. Mert szó nélkül hagytuk. És most a nagyonmagyar, nagyonkeresztény, nagyonhazafi kormányunk ugyanúgy lefokozná Ságvárit is Szegeden. Ha az érdekeiket ez szolgálja, akár a történelmet is átírnák, de Szeged egyelőre ellenáll. Remélem, sikerrel.

 

 

Szólj hozzá