2014-11-24-1556[1].jpgA fűtési szezon apropóján egyszerre három helyen is irtják a fákat a Péterhalmi erdőben, néhány héttel ezelőtt egy jókora részt kivágtak az eddig megkímélt Alacskai oldali erdőszélből is. A letarolt területtől néhány méterre hajléktalanok sátrai és méteres hulladék hegyek állnak a fák között, úgy tűnik a kampányolásban megfáradt Ughy Attila polgármestert és a fideszes csapatát sem a tarvágások, sem a szeméthalmok nem zavarják különösebben. Pedig a szokásos lakossági felháborodás ezúttal is megtalálta kerület vezetést, csak éppen nincs illetékes, aki elejét vehetné az erdő évek óta tartó sanyargatásának.

Szerkesztőségünk tagjai is bosszúsan, ám tanácstalanul állnak a helyzet előtt: a választások lefutottak, így a döntéshozók lelkiismeretén kívül nincs, ami cselekvésre motiválhatná a város fura urait. 

valuta.jpgA leggazdagabb amerikaiak a nemzeti vagyonnak nagyobb részét birtokolják, mint bármikor majdnem egy évszázad óta. Mire költik? Mint várhattuk, személyi sugárhajtású repülőgépekre, óriás jachtokra, műalkotásokra és luxusházikókra. És politikára is. Ténylegesen, a politikai kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a kiadásaik bármi másra. Még a vagyonuknál is gyorsabban nőnek.

Emmanuel Saez (University of California, Berkeley) és Gabriel Zucman (London School of Economics) új kutatásai szerint az amerikaiak leggazdagabb egyszázad százaléka most a nemzet teljes vagyonának több mint 11 százalékát birtokolja. Ez nagyobb részesedés, mint a felső 0,01 százaléké volt 1929-ben, a nagy összeomlás előtt. 16 ezer emberről beszélünk, mindegyiknek legalább 110 millió USD-ja van.

Egy módja annak, hogy ezt elképzeljük, összehasonlítani a vagyonukat az átlagos családéval. 1978-ban, a felső 0,01 százalékban a tipikus vagyon birtokosa 220-szor volt gazdagabb az átlagos amerikainál. 2012-re már 1120-szor gazdagabb volt.

Az ultra gazdagok sorban állnak az új Aerion AS2 magánrepülőgépért, amelynek 100 millió USD az ára, 11 személyes, luxus ebédlője és zuhanyozója is van, és négy óra alatt képes átrepülni az Atlanti Óceánt. És a kétszintes lakásokról, a magasban. Az egyiket Manhattan legújabb „tű” tornya, a 90 emeletes One57 tetején éppen 90 millió USD-ért adták el.

Miért kell ezzel törődnünk?

Mert a gazdagságnak ezt a fenti robbanását lent a középosztály és a szegények vagyonának az eróziója kíséri. Az 1980-as évek közepén az amerikaiak alsó 90 százaléka együttesen a nemzet vagyonának a 36 százalékát birtokolta. Most nekik kevesebb mint 23 százalékuk van. A nagyobb nyugdíjak és házak ellenére, az alsó 90 százalék adóssága – jelzálog, fogyasztói hitel és diákkölcsön – még gyorsabban nőtt.

Mióta a felső 0,01 százalék nagy befektetéseket helyez a politikába, a vállalati profitok és a részvénypiacok rekord szinteket érnek el. Az 1980-as évek közepe óta ez a leggazdagabb 0,01 százaléknak a vagyonát átlagban évi 7,8 százalékkal növelte. De az alsó 90 százaléknak nincs sok részvénye. Ők a béreikre támaszkodnak, amelyek csökkenő irányzatúak. És valami okból a politikusok nem látszanak különösebben szándékozni megfordítani ezt az irányt.

(Ford. Szende Gy.)

Lmagazin 2014.11.24. 12:30

El a kezekkel!

 el a kezekkel2.jpg2011-ben csaknem hárommillió embertől vették el a magánnyugdíj-pénztárakban felhalmozott vagyont, sőt úgy el is verték, hogy annak mára nyoma sem maradt. Azt hazudták, hogy az államadósság csökkentésére használják. Az állam adóssága azonban az akkori kereken húszezer milliárd forintról mostanra már huszonötezer milliárdra nőtt. Hol van akkor az elkobzott vagyon? 

A 2011-es, első nagy pénztár-rablás idején csaknem százezer ember nem hagyta magát. Ellenállt a zsarolásnak és a fenyegetéseknek, és megtartotta a magánpénztárakban felhalmozott megtakarításait. Számuk mára alig több mint hatvanezerre olvadt. A pénztárakban levő megtakarításaik összege 200 milliárd forint. És most erre a pénzre fáj a jobbanteljesít kormány foga.

Bizonyára úgy gondolják, ha ezt is elveszik most, azt kizárólag a társadalmi igazságosság helyreállítása érdekében teszik. Ugyan miért is járna jobban ez a hatvanezer ember annál a hárommilliónál, akiknek már soha nem fognak a magánnyugdíjpénztárak nyugdíjat folyósítani? Az állam meg annyit lök nekik oda, amennyire majd éppen futja a költségvetésből. Mint az oktatásra, meg az egészségügyre. Egyre kevesebbet és kevesebbet.

Jellemző, hogy milyen hazug állítással próbálják igazolni a mostani rablást. Azzal, hogy a pénztártagok nagy arányban nem fizetnek tagdíjat, és így a pénztárak a működési költségeikkel felélik a megtakarítást. Ez szemenszedett hazugság. Ennek éppen az ellenkezője igaz. A pénztárakra bízott vagyon folyamatosan az inflációt meghaladó mértékben nő.

És még csak meg sem akarják adni az esélyt az embereknek arra, hogy bizonyíthassák, ha egyszer a tagdíjfizetés a pénztárak fennmaradásának feltétele, tagdíjat fognak fizetni. Annyit, amennyiben a pénztárukkal megállapodnak. Az is jellemző, hogy visszamenőleges hatályú törvényt készítettek elő, azaz, ha jövő év elejéhez mérten fél évre visszamenőlegesen nem megfelelő a fizető tagok száma, ami ma tény, a pénztárat felszámolják, és a vagyont viszi az állam.

Ennyire kell az a kétszáz milliárd a költségvetésnek, hogy egy fél évet már nem is tudnak várni? Tényleg nagy szoaréban lehet az ország. Pedig másról sem szólnak a jelentések, mint az Orbáni gazdaságpolitika nagy győzelmeiről. Arról, hogy mi vagyunk Európa éllovasa, a legversenyképesebb gazdaság! A kormány meg már alig várja, hogy lenyúlhassa hatvanezer ember öregkorára megspórolt pénzét, ami az éves költségvetésnek mindössze 1 %-át is alig éri el. Ennek a hatvanezer embernek viszont ez a biztonságát jelenti. És ezt a kormány egy mozdulattal elsöpri. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy nem a Fidesz kormány van a népért, az országért, hanem az országot és polgárait tekinti saját szolgáinak, sőt rabszolgáinak, akinek a sorsával kénye-kedve szerint játszadozhat.

El a kezekkel a magánnyugdíj-pénztári vagyontól!

Tűnjön el a rabló kormány az ország életéből!

 

 

Lmagazin 2014.11.23. 08:30

a fair play nevében


A sport a tehetségről, a rengeteg munkáról, az elhivatottságról, a saját maga és a nemzet számára elért sikerekről és nem utolsó sorban a fair playről szól. Ezért is hökkentette meg az emberek többségét a döntés, hogy a Nemzet Sportolója címbirtokosai közé Grosics Gyula sajnálatos elhalálozása miatt megürült helyre Schmitt Pált választották.

Mert a fair play és magyar másolata.jpgSchmitt személyisége nem igazán fér össze. Ha valakit nem döbbentett volna meg Schmitt doktori disszertációja készítése során elkövetett csalása, az azt követő hazudozás-sorozat igazán világossá tette mindenki számára, hogy ez az ember nem állítható példaképül a fiatalok, és a sportolók elé. Az Internet nyilvánossága ugyancsak alátámasztja ezt a vélekedést, hiszen alig akad olyan közösségi oldal, ahol ne viszolyognának a döntés miatt. Jó néhány rögtönzött internetes véleménykutatás is lezajlott, aminek eredménye sok más, arra érdemesnek tartott sportolót helyez (dr.) Schmitt elé.

Markáns eredmények is születtek, ilyen többek között a sport24 internetes hírportál szavazása, melyben legnagyobb örömömre Magyar Zoltán, a lólengés háromszoros világbajnoka, kétszeres olimpiai bajnoka, háromszoros Európa bajnoka, kétszeres Világkupa győztes a szavazatok több mint felét kapta, míg Schmitt mindössze 4%-nyi szavazatot kapott. A személyes öröm pedig Zoltán pestlőrinci kötődésénmagyar 3 másolata.pngek szól, hiszen már legalább húsz éve kerületi állatorvosként segítette a kerületiek kis kedvenceinek életét és egészségét. (Rendelője a mai napig működik, de a Magyar Tornaszövetség elnökeként a személyes közreműködésre már egyáltalán nincs ideje.)

Ráadásul, ha a két sportoló sportpályafutását összehasonlítjuk, míg Schmitt két világbajnoki és két olimpiai bajnoki címét csapatban érte el, és mindössze egyszer sikerült egyéni sportolóként Világkupát nyernie, Magyar az előbb felsorolt eredményeit saját teljesítményének köszönhetően egyéni sportolóként gyűjtötte be, és ezen kívül még számos világversenyen ért el a tornászcsapattal érmet, vagy helyezést, nem beszélve hússzoros!! magyar mesterfokú bajnoki címéről.

Így aztán nem csak lokálpatriótaként érthetünk egyet a sport24 írásának címével:

Nem kell Schmitt! Magyar Zoltánt akarjuk a Nemzet Sportolójának!

 

 

Lehet más a politika, hirdeti fennen nevében is az a párt, amely nem hajlandó kompromisszumokra semmiféle választási szövetségben. Ez teljesen logikus és normálisan gondolkodó emberek számára el is fogadható. Ugyan az értelmezésével már akadhat kis gond, mivel igen nagy valószínűséggel soha (vagy igen nagy sokára) sem kerül olyan helyzetbe az LMP, hogy egyedül, önálló kormányzati erőként megvalósíthassa elképzelt programját. Ezt látszanak visszaigazolni az eddigi választási eredmények és a párt jelenlegi támogatottsága is. Bár lehet, a pártelnök magának matuzsálemi kort álmodott meg, így a remélt többségi támogatottság a 22. század derekán akár be is következhet.

Addig is jól elvannak a parlamenti homokozóban a többi alacsony támogatottságú ellenzéki párt körében. Fűtenek, nyáron megy a klíma. Tizedike táján érkezik a bankszámlára a képviselőnek járó juttatás, költségtérítés, ráadásul kellő védettség mellett még jól oda is mondogathatnak a hatalomnak. Ettől sajnos az országban semmi nem változik, hisz míg a Fidesznek kétharmados a többsége a törvénygyárban (és egyben az ellenőrző hatalomban), azt csinál, amit akar. Viccgyűjteménnyé változtathatja az alaptörvényt, akár naponta kétszer módosíthatja ugyanazt a törvényt, ha úgy tartja kedve, és bármiféle valós ellenőrzést, tényleges felelősségre vonást megakadályozhat. Nem véletlen, hogy a Fidesz a választások előtt úgy változtatta meg az egyéni és listás helyek számát és arányát, úgy rajzolta át a körzethatárokat, úgy bűvészkedett a töredékszavazatokkal, úgy különböztette meg a határokon kívül élők szavazati jogának gyakorlását, hogy mindez neki kedvezzen. És végül még a házszabályt is módosítania kellett, hogy kijöjjön számára a vágyott, a mindenhatóságot biztosító kétharmad.

Most, két képviselői mandátum újra betöltése okán ez a kétharmados többség a Fidesz számára akár meg is szűnhetne. Ehhez nincs szükség kompromisszumok megkötésére, nincs szükség az elvek feladására, nem közös kormányzásról, döntésről van szó, csak arról, meg tudja-e szerezni a két egyéni mandátumot a Fideszen kívül bármely más politikai erő. A pálya lejtése miatt erre egyetlen elehetőség van. Ha a demokratikus pártok közül mindössze egyetlen indít jelöltet az időközi választáson. Újpesten történetesen erre az MSZP jelöltjének van reális esélye. Ha egy magát demokratikusnak tartó párt, amely szavakban mindenáron a jelenleg regnáló párt vereségét akarja elérni, nem lenne szabad, hogy jelöltet indítson a választáson, ha már támogatni nem is akarja az MSZP jelöltjét. Ami természetesen akceptálható is. És ez még akkor is igaz, ha az ellenjelöltet alkalmatlannak tartaná a pozícióra, mert a megválasztani remélt képviselő szerepe gyakorlatilag csak a kétharmados többség lebontására korlátozódik.

Újpest ebből a szempontból választóvíz. Az LMP magatartása a saját jelölt indításával egyértelmű jelét adja annak, hogy nem feltétlenül fontos számára a Fidesz már-már önkényuralmi jellegű túlhatalmának megakadályozása. Ha úgy tetszik, az LMP rejtett szövetségesként segít a Fidesznek megtartania kétharmados többségét, és további három és fél évre meghosszabbítani korlátok nélküli tobzódását.

Tessék már mondani, miben is más ez a politika?

Az írás a Füstölgő c. blogon jelent meg.

fizetés_1.jpgBotránnyal indítja a második polgármesteri időszakát Ughy Attila, Pestlőrinc fideszes vezetője miután kiderült , hogy a hétfői alakuló ülés első döntései között a kormánypárti képviselők a többszörösére kívánják emelni a saját havi tiszteletdíjukat. Az eddig szigorú keretek között szabályzott képviselői juttatások mértékét a törvény mostantól a kerületi döntéshozók józanságára bízza, mindössze annyit mondva ki, hogy figyelembe kell venni a város teherviselési képességét.

A szerkesztőségünknek név nélkül válaszoló kormánypárti képviselő is elismerte, hogy nehezen indokolható az elszálló képviselői juttatások mértéke, de ha igaz Orbánék törekvése, hogy 2019-től megszüntetik a képviselő testületeket, akkor ez lesz az utolsó alkalom viszonylag rendes politikusi pénzek felvételére. 

A polgármesteri hivatal honlapján is közzétett előterjesztés szerint az eddigiekkel ellentétben már három bizottsági tagság után is pénz jár a képviselő számára akkor is, ha nem jutna ideje azok látogatására. Igaz némi mértékletességet felmutatva rögzítették, hogy legfeljebb havi 350 ezer forintot vihet valaki haza, ez az összeg viszont a hivatali laptoppal és a szokásos egyéb juttatásokkal kiegészítve sokkal többet ér, mint egy komoly felelősséggel és napi küzdelemmel járó iskolaigazgatói, vagy egy orvosi kinevezés.

A törvény gondoskodott a korábban álláshalmozás hírébe hozott Ughy appanázsáról is, mostantól a 850 ezer forintos polgármesteri fizetése mellé 160 ezres költségtérítést is felvehet.

Az előterjesztés szövege az alábbi linken tekinthető meg: http://www.bp18.hu/docs/varosnaplo/630/Kt-149.pdf

tüntetés nav.jpgA hírek szerint szorongásos tünetekkel jár-kel a XVIII. kerületi városházán Kucsák László kormánypárti képviselő, aki kétségbeesetten próbálja felderíteni, vajon hány helyi pedagógus kíván részt venni a szombatra meghirdetett fidesz ellenes demonstráción. 

A magyar közoktatás napján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), tüntetést szervezett a Emberi Erőforrások Minisztériuma elé, hogy így tiltakozzon a kormány jövő évi költségvetési javaslata ellen - jelentette be Galló Istvánné. A PSZ elnöke azt mondta: amennyiben a büdzsét a jelenlegi formájában fogadják el, az a gyermekszegénység további romlásához vezet és katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét, az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig.

 

A XVIII. kerületben Kucsák szénája különösen rosszul áll, ugyanis egykori pályatársai nem tudják neki elfelejteni, hogy korábbi iskolaigazgatóként az Országgyűlésben megszavazta az összes törvényjavaslatot, ami hozzájárult az oktatási rendszer szétveréséhez. Néhány hónapja maga Hoffmann Rózsa is elismerte, hogy a pénz elvonásokkal évtizedekre visszavetették a közoktatás színvonalát, ennek ellenére Kucsák bocsánatkérésére hiába várnak a pedagógusok. Sőt a kerületi intézmény vezetőknek tartott legutóbbi értekezleten a neki szegezett balhét egyenesen a jelen nem lévő  Klikk előljáró nyakába varrta, akire könnyen lehet, hogy hamarosan az áldozati bárány szerepe vár.