Ma is aktuális kérdés: Oltsunk vagy nem?
A probléma nem új, tavaly szakemberek és sajnos, politikusok vitatkoztak arról, hogy oltsunk vagy ne. Az egyértelmű orvosi, szakmai kérdést átszőtte a gyanakvás, a sanda szándékok kutatása. Az alábbiakban szeretnénk néhány olyan tényt ismertetni, mely megkönnyítheti a döntést.A védőoltások célja a szervezet védekezőképességének erősítése a baktériumok és vírusok okozta fertőzéssel szemben. Az eljárásnak köszönhetően szűntek meg a középkor súlyos, a népességet megtizedelő kolera-, és tífuszjárványok. A védőoltásoknak két fajtája van.
Passzív immunizálás: Olyan védőanyagokat juttatunk a szervezetbe, mely a betegség kialakulásában, súlyosságában szerepet játszó anyagok hatását felfüggesztik vagy mérséklik. Hatásuk átmeneti, kiürülnek a szervezetből Nem minden esetben hatékonyak.
Aktív immunizálás: Az eljárás során a szervezet védekezőképességet készítjük fel olyan védőanyagok termelésére, melyek hatékony védekezést nyújtanak a betegségek ellen. Az esetek jelentős részében egy életre szóló védelmet nyújtanak, máskor emlékeztető oltásra van szükség.
Az influenza esetén a kórokozó strukturális változása indokolja az ismétlődő oltásokat.
Influenza világjárvány esetén a WHO feladata a vírustörzs azonosítása és eljuttatása az oltóanyagot gyártók részére. 2011-ben háromféle védőanyag áll rendelkezésre: 1-1 három komponensű oltóanyag a felnőttek, ill. a gyerekek részére, valamint 1 egy komponensű pandémias oltóanyag.
Kiknek ajánlott különösen a védőoltás?
-Krónikus betegségben szenvedők 6 hónapos - 64 éves kor között
-65 év felett, egészségi állapottól függetlenül.
-Várandós nőknek
-Egészségügyi-, szociális intézmények dolgozóinak
Az influenza elleni védőoltásnak is lehetnek nem kívánt mellékhatásai, ezek elsősorban az oltás helyén keletkező helyi elváltozások, melyek spontán megszűnnek. Az allergiás reakció, mely orvosi kezelést igényel, nagyon ritka.
Összegezve, konzultáljon családorvosával, kezelőorvosával és az ő véleményük alapján döntsön.
