Az elmúlt hetekben jelent meg az önkormányzatiság megváltoztatásával kapcsolatos kormányzati koncepció. Az anyag a sajtó szerint lényegesen kidolgozottabbnak tűnik, mint a korábbi kormányzati koncepciók.

Szerkesztőségünk is elolvasta az anyagot, különösen a főváros és a kerületek viszonyrendszere került a figyelem középpontjába, de más figyelemreméltó ötletekkel is találkoztunk. Az anyag bevezetőjéből kiderül – és ezzel ma hazánkban kevesen szállnának vitába -, hogy az önkormányzatiság megújításra szorul, és ezt hosszasan szemléltetik konkrét problémákon keresztül. A törvényjavaslattal kapcsolatban megkérdeztük a kerületi képviselő testület legnagyobb ellenzéki frakciójának vezetőjét, Kőrös Pétert, hogy mi az általános véleménye a benyújtott javaslattal kapcsolatban?

  K.P.: A kormányzat radikálisan át kívánja alakítani a főváros működését. Három alternatívát vázoltak fel, amely a szerkezeti kereteket is megváltoztatná: egységes fővárosi rendszer, jelenlegi rendszer feladat átstrukturálással és city.

Hogy kell ezt elképzelni a gyakorlatban?

K.P.: Az egységes fővárosi rendszer egyszintű vezetéssel járna. Vagy teljesen megszűnnének a kerületek, vagy elöljáróságok lennének, melyek a központi hatalom végrehajtását szolgálnák decentralizált szisztémában. A koncepció készítői fenntartják a lehetőséget, hogy a jelenlegi kétszintű önkormányzatiság is megmaradjon, de ebben az esetben a főváros szinte teljes egészében átvenné a műszaki infrastruktúra kezelését, így a jellemző kerületi felelősségi körben lévő településüzemeltetési feladatokat, melyet kerületünkben most a Városüzemeltető Nonprofit Kft végez. Az egyes kerületi önkormányzati vagyonelemek, így pl. a lakásállomány kapcsán nem igazít el a koncepció, így nem tudjuk, hogy vagyonátadás mellett máshoz kerül-e az üzemeltetés feladata, vagy a kerületek vagyonához nem kívánnak nyúlni. A city koncepció lényege, hogy egy egységes városmag mellett több kerület összevonásával alakuljanak ki városegységek, akár azt is megengedve, hogy Buda és Pest szintjén kerüljön sor az integrációra.

Milyen hatása lesz a kerületi költségvetésére a tervezett kormányzati intézkedéseknek?

Pénzügyi szempontból is lényeges változásokra tesz javaslatot az anyag. A jelenlegi normatív finanszírozás helyett feladatfinanszírozásban kívánja finanszírozni az előírt feladatokat a kormányzat, azaz a törvények által előírt önkormányzati feladatokra tételesen biztosítani kell a szükséges fedezetet. Ez elméletileg meggátolná a korábban jellemző eladósodást. A másik fontos feltétel, hogy csak jogszabályban előírt kötelező önkormányzati feladatot lehet finanszírozni a feladatfinanszírozásból. Önként vállalt feladatot csak saját bevételből lehet majd finanszírozni, ami jellemzően a helyben kivetett iparűzési adó, vagyon típusú adó, vagy vagyonbirtokból származó bevétel például lakbér lehet. Ennek akár örülhetne is a kerület lakossága, hisz a kerületünk az ország tizenkettedik legnagyobb iparűzési adó bevételből részesülő városa. Azonban a kormányzati tervek szerint a nagyobb iparűzési adót beszedő településektől többet vonnának el a szolidaritásra hivatkozva, és ezt a szerényebb bevételű önkormányzatok felé transzferálnák. Így könnyen előfordulhat, hogy a kerületi adófizetők pénzéből fognak olyan rosszul gazdálkodó településeket finanszírozni, mint például Hódmezővásárhely, vagy Esztergom. 

Ez lényeges változás a jelenlegi finanszírozási gyakorlathoz képest?

K.P.: Érdekes, hogy amíg a magánzsebekbe folyó SZJA kapcsán a lineáris, egy kulcsos adózás mellet érveltek jól fizető állásaikban a fideszes politikusok, addig közösségi szinten már fontosnak tartják a szolidaritást és a többet kereső arányosan is többet fizessen elvet.

A benyújtott törvényjavaslat közpolitikai kérdésekkel is foglalkozik.

K.P.: Valóban. Hosszú évek agóniája után ténylegesen is összeférhetetlenné minősítenék a polgármesteri és országgyűlési képviselői állást, ami komoly dilemma elé állítja az olyan álláshalmozó politikusokat, mint kerületünk polgármesterét, Ughy Attilát. Köztudomású, hogy polgármesterünk főállásban országgyűlési képviselő, polgármester, fővárosi képviselő és fővárosi tanácsnok; és akkor bizottsági helyeiről még nem is  beszéltünk. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ember tisztességesen ennyi pozíciót nem tud ellátni. A koncepció sajnos számos kisstílű, személyorientált vita előtt hagyta nyitva a kapukat, mint pl. hogyan lesz meg a parlamenti kétharmad, ha az álláshalmozó politikusoknak csökken az apanázsa a pozíciókról való lemondás miatt, vagy a kerületek és önkormányzatok esetleges megszüntetésével hogyan alakulhat a politikai pályája és gazdasági helyzete egyes politikusoknak.

Az olvasott koncepció alapján milyen következtetéseket tud levonni?

Egyrészt az iparűzési adó tervezett transzferálásának eredményeként kerületünket szinte bizonyosan hátrányosan érintik a kormányzati tervek. Ez a tétel, megfejelve a már korábban elveszített idegenforgalmi adóval (Rogán-féle javaslat szerk.) jelentősen csökkenti a helyi közszolgáltatásokra fordítható pénz mennyiségét. És itt merül fel annak a kérdése, hogy mennyire volt őszinte az Fidesz kritikája a kerület eladósodottsága kapcsán. Valóban kezelhetetlennek érezték a hitelállományt, aminek ellentmond a korábbi fideszes vezetésű városok pénzügyi háttere, vagy sejtették, hogy az Orbán-kormány radikálisan megkurtítja az önkormányzatok támogatását. Másrészt a kerületi polgármesterségek ázsiója jelentősen csökkenni fog, így az álláshalmozó polgármesterek döntés elé kerülnek: parlament, főváros, vagy kerület. Nagy a valószínűsége, amire már korábban is voltak jelek, hogy ez esetben a kerületi polgármesterek fővárosi vagy országos politikai karrierjük építésébe kezdenek. Ezek a folyamatok radikális mértékben ronthatják a hátralévő ciklusban az önkormányzati munka minőségét. A polgármesterek által elhanyagolt felelősségi területeken, jelen esetben például a kerületünkben komoly belháborúk törhetnek ki a kormányzó frakción belül. Erre már most is láthattunk példát saját kerületünkben is, amikor az Ughy-féle imrei erős emberek ellehetetlenítik a Kucsák-féle lőrinci vonalat. A legjelentősebb kockázat és beteljesedni látszó kudarc azonban a kerületi közszolgáltatásokat érintheti. A kerületi vállalatok összeolvadása során az MSZP ellenzéki képviselői és az általuk delegált felügyelő bizottsági tag nyomatékosan felhívták a figyelmet arra a kockázatra, hogy addig ne hozzanak döntést a cégátalakulások kapcsán, amíg nem dől el az önkormányzatiság kérdése. Ezt teljesen figyelmen kívül hagyta a fideszes városvezetés és Lévay István alpolgármester felügyelete mellett megkezdődött a cégek átalakítása. Ennek keretében a Városüzemeltetőtől elküldték a korábbi szerződéses partnereket és megkezdődhetett az állománybővítés, gépvásárlások ideje. Ennek egyenes következménye lett a romló közszolgáltatások sora, valamint a kerület általános elhanyagoltsága. Mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy amennyiben az önkormányzati törvény megváltoztatásával fővárosi szervezésbe kerülnek a településüzemeltetési szolgáltatások, akkor a frissen átszervezett kerületi tulajdonú vállalatokat fel kell számolni, és ezzel kárba megy a kapacitások felállítására fordított több millió forint. Mindezt meg lehetett volna előzni, ha Ughy Attila polgármester tárgyalóképes partner lenne a fideszes belügyminisztériumban, vagy ha a kerületi városvezetés hallgatott volna az ellenzéki aggodalmakra és helyén kezelte volna a kockázatokat.