2011. jún 10.

Beindultak a Matolcsy-féle rakéták - mármint a fékezők

írta: Lmagazin
Beindultak a Matolcsy-féle rakéták - mármint a fékezők

Megjelentek a legfrissebb adatok a GDP változásról, a KSH adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2011 első negyedévében 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez 2006 óta a legmagasabb érték, örülhetnénk, hogy a Nemzeti Együttműködés Kormánya hamar bizonyított. A valóság azonban más.

Az Indexen megjelent elemzés is rámutat, hogy a növekedés várhatóan nem gyorsul, ugyanis az exportvezérelt feldolgozóiparon kívül - amely szintén lassulást mutat -, az építőipar szenved (több, mint 9%-os esést követően), és a belső fogyasztás sem akar nőni. Az NGM az egykulcsos SzJA-tól várja a következő negyedévekben várható javulást. Ez abszolút cinikus magyarázat, de Matolcsyéktól nem vár mást az ember. Az egykulcsos adózás úgy rendbetette az adófizetőket, hogy az adózok majd háromnegyede rosszabbul járt.

 

 

 

A hibát később meg akarták fejelni a Rogán-féle bérkommandók bevetésével, akik egyszerűen zsarolni kívánták a foglalkoztatókat, hogy a kormányzat elhibázott gazdaság, adó- és jövedelempolitikáját kompenzálják már azzal, hogy több bért fizetnek. Chavez forever! A minisztérium várakozásainak megalapozottságára jól rámutat a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara részére készített felmérés. Érdemes megnézni a Foglalkoztatottság, keresetek, az Árak, fogyasztás, valamint az Államháztartási adatokon belül az Államadósság rovatot. Akinek nincs kedve bogarászni az adatokat, annak segítségképpen pár megállapítás:

 

  • a reálbérek majd 1%-kal csökkentek, miközben a minisztérium 3,3%-os növekedést várt;
  • a bruttó keresetek harmadannyival nőttek, mint ahogy várták;
  • a kiskereskedelmi forgalom a várt 3%-os növekedés helyett csökkent;
  • az államadósság a tavalyi 20 041 Mrd helyett idén 22 195 Mrd lesz várhatóan.

A minisztérium szakmai munkájának minőségét követően érdemes azért egészében górcső alá venni a GDP adatunkat. GDP növekedésünk üteme nagyjából megfelel az EU-átlagának, azaz exportvezérelt országunk követi az európai trendeket. Sajnos az elmúlt egy, másfél éves gyors ütemű német felzárkózás hullámára képtelen volt a kormányzat felfektetni gazdaságunkat, de a szívóerő részben érvényesült. Azonban egy szélesebb kitekintést követően látható, hogy világviszonylatban a magyar érték szerénynek mondható. A 2011-es GDP változást a világban 4,6%-osra becsülik a CIA Word Factbook szerzői.

Azonban az összeurópai mérsékelt eredmények nem mentesítik a mindenkori kormányzatot a gyenge produktum miatt. Lengyelország példája kiváló arra, hogy megértsük: kiszámítható, az ország súlyának megfelelő külpolitikával, az uniós lehetőségek okos felhasználásával, a K+F szférába való intenzív befektetéssel, megfelelő oktatási rendszerrel lehet elérni a tartós fejlődést.

Ezzel szembe a Matolcsy-féle dilettáns gazdaságpolitika egyidőben kódolja a hosszútávú gazdasági kudarcot és a társadalmi összeomlást. Az oktatás lezüllesztésével, a bérek szégyenletes leszorításával, a munkavállalói jogok megsemmisítésével, a szektoriális különadók azonnali kivetésével, a hitelezés lenullázásával Matolcsynak sikerült elérnie a közpolitikákba vetett bizalom teljes megkopását, az üzleti kedv megszűnését, a munkavállalói indivídum megsemmisítését. Azért az nem semmi, hogy egy fogyasztásra kiéhezett lakosság, egy - a kormányzás első hónapjaiban - lendületes beruházási kedv index, valamint egy radikális adócsökkentés mellett összehoztak egy európai átlagot a GDP növekedésben. Az elmúlt egy év a gazdaság számára egyfajta természetes megújulással kellett volna, hogy járjon: kilábalva a pénzügyi válságból újra kellett volna készleteket termelni, megújítani a termelőkapacitást, lecserélni a szoftvereket, a lakossági fogyasztásnak is növekednie kellett volna. Ehelyett a lakosság megtakarításainak elrablásával, a hitelezés kiszárításával, a külkapcsolatokba való beletenyereléssel épp ellenkező hatást váltott ki a  "forradalmi" kormány. Forradalmak és szabadságharcok alatt azonban ritkán nő a gazdaság.

Talán nem ártana Matolcsynak időnként egyeztetnie egy kommunikációs szakemberrel, vagy egy társadalomkutatóval, hogy mit ne csináljon, ha a fogyasztási-beruházási kedvet nem akarja hazavágni, vagy egy egyszerű adószakértővel, hogy hogyan kéne azokat a fránya adósávokat, kulcsokat beállítani, ha érdemi fogyasztásra akarjuk rávenni a középosztályt és nem a felső tízezret, aki Bécsben és Londonban veri el a pénzét.

Nagy kedvencük, Kína két nemzedék életét áldozta a tartós gyarapodásnak, kíméletlen következetességgel képezte diákjait, leste el a nyugati technológiákat. Most, hogy megfelelő gazdasági fejlettségi szintre ért (és törülközők helyett anyahajót épít) rögtön száműzi az alacsony hozzáadott értékű termelését Afrikába és más ázsiai országokba, miközben dinamikusan emeli az ország jólétét. Mi egy másik utat választunk. Egy megfelelő technológiai bázisról nem feljebb lépünk, hogy végre innovatív magyar termékekkel lepjük meg a világot, hanem kínai beszállítónak jelentkezünk azzal, hogy nálunk olcsóbb munkaerőt egész Európában nem talál. (A pofátlanság teteje az, amikor Fellegi bejelentkezik azzal a kínaiaknak, hogy uniós támogatásból építsenek már nálunk gyorsvasutat. Ja, erről szól az unió: hogyan hozzuk helyzetbe más gazdasági érdekszférákat.)

Visszatérve Matolcsyra azért az nem semmi teljesítmény, hogy egy miniszter a kormányváltást követően megbukik komplett gazdaságpolitikájával, majd első benyújtott költségvetését gyakorlatilag egy hónap alatt nullázza. "Gyurikám, tudod szerénység, több szerénységet várunk el!"

És mivel kerületi blogról van szó, muszáj megtalálni a megfelelő analógiát. Matolcsy úgy járt a gazdaságpolitikájával, mint Ughy a kerületi közmunkájával: 800 kiküldött megkeresés a közmunkásoknak, 80 jelentkezés, 52 felvétel. Impozáns. A megszüntetett Közmunka Egyesület leggyengébb éveiben hozta a 170-200 fős kihelyezett átlagot. És még nem találkoztunk olyan közmunkással, aki azt mondta volna, hogy félretéve bárminemű rövidtávú sérelmét, lát fantáziát a programban. Egyet sem találni, mert perspektíva, az egy szem sincs.

 


 

Szólj hozzá

orbán fidesz átverés közmunka alkalmatlanság matolcsy fülkeforradalom attila;ughy attila; hozzánemértés