Dr. Mester László 20 éves közéleti tevékenységben eltöltött időszakot zárt le azzal, hogy nem vállalta 2010-ben újra az indulást, 16 éves polgármesteri tevékenységgel a háta mögött.
A helyi közéletben ’94-ig képviselőként egy meglehetősen izgalmas helyzetben találta magát, mivel egyszem MSZP-s képviselőként ült a 37 fős testületben. Tanulságos önkormányzati tapasztalatként fogta fel azt is, hogy jogászi végzettséggel a Fidesz javaslatára választották meg bizottsági elnöknek. Egy idő után már a négy, viszonylag nagy létszámú frakció /SZDSZ, Fidesz, MDF és kisgazdák/ nem akart egymással együttműködni. Meglehetősen sajátos módon összeállt egy úgynevezett „kisfrakció”, Mester László, mint mszp-s, egy független és egy zöldpárti. Így lettek a mérleg nyelve a politikai építkezés időszakában. Fel kellett építeni az összes szabályrendszert, költségvetést, egy működő önkormányzatot. 1994-ben polgármesternek választják, s ezt a 16 éves időszakot önként zárta le 2010-ben.
Elég sok időt töltötte el Pestszentlőrincen: hároméves kora óta él itt.
Mélypontjára ért a közélet
-Miért döntött úgy tizenhat sikeres év után, hogy lemond a következő választásról? Segítenék picit: egy szintén veterán kollégája, Derce Tamás Újpest volt polgármestere húsz év után döntött hasonlóan, ő azzal indokolta a lépést, hogy az önkormányzati törvény olyan változások előtt áll, aminek a következményeit már nem tudja felelősen felvállalni. Önnél mi volt a motiváció?
-No, hát kétségtelen, hogy volt egy fordulat, egy váltás nálunk is, mint a legtöbb helyen… De Tamás azt is nyilatkozta erről egy helyen – hiszen szeretett fenegyereknek feltűnni, ami persze téveszme is -, hogy ő ebben a politikai kuplerájban már nem akar résztvenni. Hasonló oka volt nálam is a döntésnek, végigcsináltam előtte az országgyűlési kampányt.
-Mennyiben volt ez más belülről, mint láthattuk mindezt mi, a közvélemény kívülről?
-Sokáig azt mondtuk, hogy egy kicsit mindig a béke szigete ez a kerület, ezt még tán az ellenzék sem cáfolta. Megpróbáltunk egy konszenzusos együttműködést kialakítani, amiben természetesen megvolt az ellenzéki pártnak is a maga szerepe, önállósága, de nem voltak viharos jelenségek, személyeskedő támadások az éles viták ellenére sem. Előtte én már két ciklusban voltam országgyűlési képviselő, végigcsináltam több kampányt, de erre már, ami 2010-ben lezajlott, azt kellett, hogy mondjam: ezt már nem. Ez már az elmúlt húsz év abszolút mélypontja volt. E mellé hozzátettem még a saját pártommal kapcsolatos véleményemet is némi keserűséggel, amikor végignéztem, hogy kiket küldtek be az országgyűlésbe s néhány arcra nem igazán vagyok büszke.
- Ezzel lemondott a parlamenti mandátumról is?
-Áttételesen igen: országgyűlési képviselőként indultam, de nem választottak meg, nem számított sem a 8 év parlamenti, sem a 16 év polgármesteri tevékenység.
-Érzelmi döntésnek tűnik ez főként.
-Igen. De sok kérdést felvet természetesen egy ilyen helyzet. Mára jó néhány eddigi tevékenység kikerült a polgármesteri hatáskörből, erős a kiszolgáltatottság. Némi kiélezettséggel mondhatnám, hogy van olyan polgármester, akinél még az is meghatározott, hogy milyen újságot járasson stb., szóval leckézteti a kormánypárti testületi többség az ellenzéki párt adta polgármestert.
Légüres térben az önkormányzatok
-Mi az amiben gyökeres a változás illetve, milyen alapvető problémák éledtek az új önkormányzati törvénnyel?
-Kiinduló pont a jogszabályi változás, illetve a gyakorlat: hihetetlen mértékben kiszolgáltatottá váltak a köztisztviselők és a közalkalmazottak. Kezdetben volt az indoklás nélküli felmondás, erre azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy nem lehet, akkor jött, hogy de indoklással lehet, mi lehet indoklás…? Hogy nincs bizalmam benned. Tehát embereket, akik mögött 15-20 éves tapasztalat van, bármikor ki lehet tenni az utcára. Érdemi jogorvoslat nélkül.
- Érezni mindezt az önkormányzat tevékenységében?
-Hát hogy’ a fenébe ne lehetne. Az elmúlt másfél évben közel 80 embert elküldtek, ez a hivatal egyharmada. Történetek keringenek, hogy embereket milyen megalázó módon, méltóságukat sértve raktak ki az utcára. Mindez olyan gyökeres változás, ráadásul jogszabályi felhatalmazással. Ez, így, eddig ismeretlen volt.
Említhetem továbbá a jegyzők kiszolgáltatottságát. Már nem a képviselő-testület választhat, hanem a polgármester. Jó húsz éven át jelen volt a vezetési rendszerben egy olyan elhatárolódás, aminek megvolt a maga logikája, hogy a polgármesteri hivatal vezetője mindenhol deklaráltan a jegyző megfelelő jogszabályi felhatalmazással és háttérrel. Ellenjegyzési joga volt, ami kontrollként működhetett a testületi és polgármesteri döntésekkel szemben. A jelen törvény szerint viszont a jegyző teljesen kiszolgáltatott lett, a polgármester dönthet a személyéről, ami finoman szólva is egy kiszolgáltatottan lojális helyzetet teremt s ugyanúgy, mint minden más vezetőt, érdemi indoklás nélkül le lehet mondatni, nincs semmilyen védelem a háta mögött. Nincs ellenjegyzési joga, nincs törvényességi kontroll, csak láttamoz, szimpla pecsétszerepet tölt be.
Az egyik legvitatottabb kérdés továbbá az új önkormányzati törvényben az önkormányzati vagyon, ami államosíthatóvá lett. Helyi iskolák, rendelők államilag értékesíthetővé váltak, gondoljunk csak a Hunyadi iskola sorsára. Mind az önkormányzati működés függetlenségét, önállóságát csorbítják.
A dinamikus fejlődés már a múlté
-Itt, a XVIII. kerületben milyen választási ígérete kerültek elő és mi valósult meg belőle?
-A kettőnek semmi köze egymáshoz s így nem is fáradtak azzal, hogy konkrét és részletes elképzeléseket vessenek be a választási kampányban.
Amennyire tudom, elég rossz pénzügyi eredménnyel zárták az elmúlt évet, nem jöttek be azok az elképzelések, amit terveztek és ez még csak az első év utáni cezúra. Négy hónappal ezelőtt a helyi lapban szép nagy betűkkel megjelent, hogy 1 milliárd forintot kellett visszafizetnie az önkormányzatnak, amit az előző városvezetés rossz gazdálkodásával indokoltak, hogy rosszul számolták ki a normatívát. Nem értettem, hogyan lehet ekkora nagyságrendű a különbség. A normatíva-igénylés úgy történik, hogy kiszámolják, várhatóan mennyi gyerek lesz az oktatási intézményekben és utána tényadatokkal korrigálnunk kell az eltérést és kiegyenlíteni a normatív támogatást, illetve annak túlfizetését. Elég gyorsan sikerült megtudni, hogy akik nyilatkoztak erről, szakmai, önkormányzati vezetők szerint a legrosszabb esetben is 70 millió lehet és kiderült, hogy valójában negyven-valahány millió. Ezek után persze nem volt semmilyen korrekció, tájékoztatás a nyilvánosság felé. Mindez arra persze jó, hogy ilyen lózungokkal indokolják, miért kényszerülnek olyan mértékben szorítani a költségvetést, hogy az már a működést veszélyezteti. Megszűnt a városőrség, helyette létrehozták az önkormányzati rendőrséget. Ez az önkormányzati rendőrség nem helyettesíti a városőrséget, ami megszűnt és nem pótolja a térfigyelő rendszereket sem, amelyek ma már nem működnek 24 órában: mindez egyre kritikusabb helyzeteket teremt a közbiztonságban, amit már rendőrségi berkekben is felemlítenek.
-Miként sikerült fenntartani az uniós pályázati lehetőségeket?
-Beruházások álltak le, például Erzsébet-Bélatelepen a Vajk utcánál, ahol uniós pályázattal nyertünk pénzt bölcsőde építésére. Olyan átmeneti megoldásokhoz folyamodtunk, hogy magánóvodákkal kötöttünk szerződést, ahova addig kihelyeztük a gyerekeket, mert égető szükség volt minden helyre. A jelen testület viszont úgy döntött, hogy nem kérik ezt a támogatást és visszautasították az uniós pénzt az önkormányzati önrész miatt és most állítólag próbálnak új bölcsődét építeni más feltételrendszerrel. A fejlesztések, beruházások megtorpantak, leálltak.
-Amennyiben a polgármesteri székben marad, merre tartana Pestszentlőrinc?
-Erre inkább egy sajátos helyi „hagyomány” tükrében válaszolnék. Az előző ciklusban minden évben készítettünk közvélemény-kutatásokat, akkor még olyan buta szokások is voltak, hogy a kérdéseket egyeztettük az ellenzéki képviselőkkel is. A legutolsó eredmények is azt hozták ki, hogy a lakosok nyolcvan százaléka érezte dinamikusan fejlődő térségnek a lakóhelyét. Úgy tudom, most is készült hasonló. Sehol sem olvasható az eredménye.