2012. ápr 21.

Saját pártjáról jelentett a miniszterelnök?

írta: Lmagazin
Saját pártjáról jelentett a miniszterelnök?

Két titkosszolgálati dokumentumra hivatkozva tudakolta a közelmúltban Vadai Ágnes DK-s képviselő Orbán Viktortól, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálatokkal, illetve ő volt-e a „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személy, azaz ügynök. A Vadai által hivatkozott 1989-es dokumentumra egyelőre érdemben nem reflektált Orbán.
 
A titokzatos "Győri Gábor"

Az 1989. június 23-án készült, szigorúan titkos minősítésű, „Értesítés” című irat címzettje a Belügymisztérium (BM) III/III-as csoportfőnökségének 2. osztálya. A feladó a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség ÁB Operatív Nyilvántartó Osztálya (nyilvántartó). Ez utóbbi arról értesíti a címzettet, hogy a BM III/IV osztálya operatív célból prioráltatta a „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személy kapcsolatát, aki az 1963. május 31-én Székesfehérváron született Orbán Viktor. 

Az egyoldalas jelentésen, ami hetek óta a facebookon is kering két csoportfőnökség jele is olvasható: a III/III a belső elhárítás volt, ami a belső ellenzék megfigyelésével foglalkozott. A III/IV a katonai elhárítást jelölte. A dokumentumból kiderül, hogy a belső elhárítás együttműködött a katonai elhárítással is: ez azért fontos, mert az ügynökvédő álláspont egyik érve a mai napig úgy szól, hogy miközben a III/III leleplezése indokolt volt, hiszen a diktatúra ellenségeinek minősített magyar állampolgárokat figyelt meg, a többi csoportfőnökség viszont az „állambiztonsági szakma” részeként működött, és semmi közük nem volt a III/III-hoz.
 
Ami az Orbánnal kapcsolatos történetet illeti: az iratból kiderül, hogy „Győri Gábor” a katonai elhárítás hálózati személye, azaz ügynöke volt. Az viszont nem derül ki, hogy miért készült az Értesítés, így egy felkért szakértő életszerű történettel világítja meg a lehetőségeket: „Arról lehetett szó, hogy a III/III rendszeresen kapott rövid tájékoztatókat a katonai elhárítástól a »Győri« jelentéseiben előforduló, a Fidesszel kapcsolatos részletekről, és – mondjuk – három ilyen jelentés után felfigyelt »Győrire«: érdekelni kezdte, hogy honnan szerzi az információkat.”

A dokumentumban olvasható, hogy a III/IV prioráltatta Győrit: ez azt jelenti, hogy a nyilvántartótól tájékoztatást kért „Győriről”, többek között azt tudakolva, hogy ki „Győri” „kapcsolata”, azaz: kitől szerezheti az információit. Az ügynököknek több kartonjuk volt, ezek közül az egyik azoknak a személyeknek az adatait tartalmazta, akiktől az információkat szerezhették.

A „kapcsolat” azonban nem az állambiztonság embere volt, hanem olyan állampolgár, akinek talán fogalma sem volt róla, hogy bizonyos emberek a vele folytatott beszélgetésekből jelentéseket készítenek valamelyik csoportfőnökség számára. A „kapcsolatok” nyilvántartása azért volt hasznos, mert ha az állambiztonság meg akart figyelni valakit, akkor első lépésben azt vizsgálták, szerepel-e a „kapcsolatok” között. Ha szerepelt, „ráindították” azt a besúgót, aki addig is kapcsolatban állt vele, vagy megpróbáltak beszervezni valakit a környezetéből. 

Az egyik iratból például kiderül, hogy 1986. augusztus végén, szeptember elején rendeztek egy szakkollégiumi tábort Salgóbányán. Az elhárítás bemikrofonozta a helyszínt: az előadótermet és a hálótermeket is. Arra viszont nem számítottak, hogy a váratlanul hidegre fordult időjárás miatt a résztvevők nem a hálótermekben, hanem a kőházban alszanak. 
 
Szólj hozzá