A friss, még nyomda illatú kiadvány pontos címe: 100 éve született Pestszentlőrinc Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjteményének  megalapítója Tomory Lajos. Kiadója a Szemeretelepiek Baráti Köre.

Minden tisztelet a Baráti Köré, mely immár 22 éve munkálkodik azon, hogy összefogja az ott élőket, megőrizze, majd tovább óvja a telep kertvárosi üdeségét, tevékenykedjen a minél élhetőbb környezet megteremtéséért. Bő két évtizede juttatják el környezetükhöz a jelzéseket munkájukról, és joggal érezhetik az elismerést.

Tudunk a Baráti Kör hazai és külföldi kirándulásaiknak sokszínűségéről, melyeken a történelmi múlt és az örök becsű irodalmi kultúra emlékeit,  határon túl élőkkel köthető kapcsolatokat keresik.

A Baráti Kör gyökerei mélyen kapaszkodnak a telep történetébe, bizonyítva, már évszázaddal ezelőtt is igényt éreztek a helyiek egy olyan szervezet megteremtésére, mely a saját kezébe kívánta venni sorsa irányítását.

1913. február.16-án a Szigeti kávéházban megalakult a Szemeretelepi Polgárok Testülete. Céljuk volt a közművelődés, a kultúra ápolása, a telep benépesülésének, esztétikus kiépülésének segítése. Harcoltak iskoláért, közlekedésért, harangokért, kápolnáért, könyvtárért. Nem is eredménytelenül. 1913-ban pünkösdi ajándékként kapták meg az iskola megnyitásának engedélyét. Szeptemberben már a telepre költözött az a Kuhár Ernő tanító – később a Bolgár Királyi Érdemrend Koronás Lovagkeresztjének tulajdonosa -, aki 2009-ben posztumusz díszpolgári címet kapott városunkban.

Mivel érdemelte meg Tomory Lajos, hogy ezzel a kiadvánnyal tisztelegjünk emlékének? Szemeretelep meghatározó iskolaigazgatója volt. Igazi értékekkel töltötte meg a lőrinci ifjúsági vöröskereszt munkáját. Ám leginkább azzal. Hogy szinte a semmiből teremtette meg és rakta le egy múltunkat őrző, lokálpatrióta kötődésünket segítő helyi múzeum alapjait. Az első nehéz lépést tette meg. Petőfitől tudjuk: „ nehezebb a gyereknek az első lépést megtenni, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek”  És azt is tudjuk egy lokálpatrióta vezetőnktől, a helytörténeti gyűjtemény egy település  személyazonossági  igazolványa.

Kézbe véve az ízléses kiadványt, Tomory Lajos portréja köszönt az olvasóra, Buczkó Imre festőművész alkotása. A kép tanúsítja, az alkotó nem csak arcvonásait – személyes kapcsolattal – lelkét is ismerte annak az embernek, akit munkájával megörökített.

Sokszínű kiadvány az emlékkönyv. Az olvasót köszöntő és a Baráti Kört  bemutató írások után Tomory Lajos életútjának legfontosabb állomásai villannak, majd a Tomory családdal ismerkedhetünk a leghitelesebb tanú, a leány, Viola Dulovics Tomory gondolatai nyomán. A további írások arról beszélnek, hogy zord idők tanúja is volt Tomory Lajos. A tanító úr zászlós úr lett, és katonáit óvva, vezetve lövészárkokban, hadifogságba sodorta a történelem. Végül hazaért. Sorsának igazolását a Bibliában találta meg. „ Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.”          

A sors azonban újabb megpróbáltatást küldött. Az 1945 utáni felizzó, magyarellenességet szító szlovák politikát. Tomory Lajos Magyarországra jött, ahol újotthont, új feladatokat kapott, és munkája nyomán tiszteletet, megbecsülést, amit jelen kiadvány is tanúsít.

A kis könyv életre hívói elismert személyeket nyertek meg emlékezősorok írására. Kollégái közül Pilhoffer Ferencet, Kurdi Gyulát, dr. Bődi Györgyit, Téglás Tivadart, a portréját festő Buczkó Imrét, a helytörténész Heilauf Zsuzsannát. Megnyílott a tanítványok szeretete is. Emlékeztek Szemeretelepről, Rozsnyóról, Rimasimonyiból.

A hangulatos kötethez a gazdag képanyag további értékeket adott.

A írások összegyűjtését az 1999-től 2006-ig a Baráti Kör elnökeként dolgozó, Pro Urbe-díjas Varga István dinamizmusa, emberi kapcsolatai biztosították. Munkája során maga mellett tudhatta a mai elnököt, Ivády Pált, és az alelnököt, Kiss Lászlót. A szerkesztést a nagy könyvírói-szerkesztői gyakorlattal rendelkező Kovács Sándor végezte korrektor és lektor segítségével. A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény is a vállalkozás mellé állt.

Megszületett a kiadvány, hiszen  „ Szemeretelep és Tomory Lajos elválaszthatatlanok.”

Emléket állított egy olyan embernek, aki vallotta: „ Az ember ne szűnjön meg tevékenykedni, míg szíve dobog.”