Lassan célegyenesbe ér Brüsszelben a 2014-től 2020-ig tartó, elsősorban az elmaradottabb régiók felzárkózását elősegítő hét éves költségvetési keret elfogadása, amely jelenlegi árfolyamon mintegy 46 ezer milliárd forint összeget kíván többek között a hazai infrastruktúra fejlesztésére is fordítani. 

Az elképzelhetetlenül nagy összeg negyede munkahelyteremtő programok elindítására szolgál, de jelentős forrásokat szánnak intézményfejlesztésekre, energiatakarékos beruházásokra, a tömegközlekedés színvonalának javítására és környezetvédelemre is. 

A következő időszak fejlesztési irányainak megismertetésére az EU száz helyi képviselőt hívott meg Brüsszelbe, a négy magyar küldött egyike Szaniszló Sándor, a fővárosi városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke volt, aki elsősorban az energiahatékonysági pályázatok célkitűzéseit tanulmányozta. -2010-ig Pestszentlőrinc és Pestszentimre európai mércével nézve is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, hiszen az elnyert uniós forrásokat kiegészítve csaknem négy milliárd forintból tudtunk kerületi fejlesztésekre vállalkozni.  Építettünk óvodát, bölcsődét, gyermekorvosi rendelőt, elnyertük Havanna lakótelep város rehabilitációs programját, előzetesen kilobbiztuk a Pestszentimrei városközpont felújításának támogatását, kicseréltük szinte az összes intézményünk nyílászáróit. Mostantól az energiafelhasználáshoz kötődő beruházások még hangsúlyosabbak lesznek, fel kell gyorsulnia a most teljesen leállított panelprogramnak, meg kell újítani az intézményi fűtési rendszereket és a fővárosi tömegközlekedésben résztvevő járműpark jelentős hányadát – mondta Szaniszló Sándor hozzátéve, hogy csak azok a települések lehetnek eredményesek, akik a 2014-es önkormányzati választások után világos jövőképet állítanak fel és a vezetőik személyes elkötelezettséget mutatnak a városuk fejlődése iránt.

 A kohéziós pályázatok akár öt százalékkal is hozzájárulhatnak a nemzeti össztermékhez, de az energiatakarékos megoldások elterjedése a társasházakban és a közvilágításban 40-60%-kal is csökkentheti a számlákat, ezzel párhuzamosan az Unió tagországaiban, köztük Magyarországon az új iparági eljárások 2020-ig akár kétmillió új munkahelyet is létrehozhatnak.