A szesz árusításra is lecsap az állam
A "trafiktörvény" után jöhet a szeszes italok koncessziós árusítása is, mivel kormányzati berkekben kering az az ötlet, hogy a dohányáruk után a 15-20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italokat is kizárólag koncessziós üzletekben lehessen árusítani.Az e koncessziós termékek körébe tartoznának a 38 alkohol fok feletti, kizárólag hazai gyümölcsből főzött pálinkák, az úgynevezett "szeszes" italok, valamint az alacsonyabb alkoholfokos a likőrök is. "Általában is igaz, hogy az értékesítési csatornák szűkítése a feketepiacot erősíti, miért lennének ez alól kivételek a szeszesitalok?" - reagált a fideszesek ötletére Piros László.
A Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület nagymestere, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja elmondta: a pálinka árának igen jelentős részét a rögzített összegű jövedéki adó és az áfa teszi ki. Az illegális forgalomban értékesített ismeretlen eredetű italok akár olyan veszélyhelyzetet is teremthetnek, mint a csehországi hamisított alkoholos italok árusítása, amely eddig már több mint 30 halálos áldozatot követelt.
A szakember elmondta, a skandináv országok egy részében valóban állami koncesszióban van a szeszes italok nagykereskedelmi forgalmazása. Svédországban az állami vállalaté az export-import jog is. A kijelölt kiskereskedelmi boltok ettől a központi cégtől szerezhetik be az alkoholtartalmú italokat. "Szerintem semmi nem indokolja egy esetleges szeszes ital koncesszió bevezetését, de valószínűleg nem is működne nálunk" - tette hozzá a szakember. Egyes becslések szerint az üzleteket és a vendéglátó helyeket, szállodákat is figyelembe véve 30-35 ezer elárusítóhelyen lehet pálinkát, likőrt, szeszes italt. Ebből a kiskereskedelmi üzletek, boltok száma 25-26 ezer.
Piros László szerint egyébként bizonyos értelemben már jelenleg is állami monopólium mert aki pálinkát akar ma Magyarországon forgalmazni akár nagy, akár kiskereskedelemben, annak jelentős összegű jövedéki biztosítékot kell kifizetnie. Ha ezt nem törlik el a koncessziós díj bevezetésekor, akkor gyakorlatilag kétszer fizettetnek koncessziós díjat a kereskedőkkel. Az elmúlt években a hazai töményital fogyasztás fejenként 4 literről 3 literre csökkent.
Az igazi probléma az, hogy sok kisbolt tulajdonos az alkoholos italok nyereségéből teremti elő az alkalmazotti béreket, járulékokat. Ha valóban csak kijelölt koncessziós üzletek árusíthatnak szeszes italokat, akár tízezer kis élelmiszer üzlet is tönkre mehet, hiszen a kenyéren, tejen, egyéb élelmiszeren alig van profit. A lapunknak nyilatkozó szakember adatai szerint 44 ezer élelmiszer üzletet tartanak nyilván Magyarországon, amelyeknek a többsége kis, vagy legföljebb közepes bolt. A vevők is rosszul járnának, hiszen miközben egyre hajszoltabbak, egyre kevesebb az emberek ideje, egyre több termékért kellene külön, más és más boltba zarándokolniuk. Különösen a kistelepüléseken élők kerülhetnek ismét hátrányos helyzetbe.
