Lassan közismert tény, hogy kerületünk első emberének, Ughy Attilának neve egyet jelent az álláshalmozással. A kerületi tevékenységével, pontosabban annak hiányával kapcsolatban már számos anekdótát ismernek a az itt élők. Álláshalmozó polgármesterünk fővárosi tevékenysége eddig csak ritkán - bár akkor annál hangosabban - kapott nyilvánosságot. Mostani írásunkat ezért nevezzük hiánypótló műnek.

Eddig Ughy Attila fővárosi tevékenységével kapcsolatban leginkább a Gellért hegy tövében illegálisan épült kávézó, vagy a Márton napon kitiltott hajléktalanok jutnak mindannyiunk eszébe. Pedig álláshalmozó polgármesterünk kompetenciájának tárháza ennél sokkal szélesebb. A most következő írás első részében,  - amelyet egy fővárosi oknyomozó portálról ajánlunk figyelmükbe - azt mutatjuk be, hogy Ughy Attila bizottsági elnökként mennyire viseli szívén a Városligeti árusok megélhetését.

 Sajátos gyakorlattal segíti a fideszes vezetés a választások alkalmával beígért egy millió munkahely megteremtését – a hétköznapokban. Miközben kormánypropaganda-tanulmányok, busztenderek milliárdos összegei röpködnek szanaszét, röpködnek a nagyon kicsi kisvállalkozók is – mint például Kovács Balázs Istvánné. A ligeti árust 30 évnyi működés után penderítette ki családi vállalkozásával együtt a Városligetből Ughy Attila, a Fővárosi Önkormányzat Közterület-hasznosítási Bizottságának teljhatalmú elnöke, aki a panaszossal szemben megnyugtatóan válogathat munkahelyekből: állásai közt tudhatja a XVIII. kerületi polgármesteri széket, az országgyűlési s a fővárosi közgyűlési fideszes mandátumát. Is.

Színe

A Fővárosi Közgyűlés másfél hete döntött arról, hogy korlátozzák a Városligetben a mozgó és pultos árusításokat, és változik a közterület-használati díjakból adható kedvezmények rendszere Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a közterület-használatot szabályozó rendeletet.
Az MTI beszámolója szerint a határozat értelmében a továbbiakban nem adnak ki közterület-használati hozzájárulást a Városliget teljes területén árusító berendezések (pultok, asztalok, guruló kocsik) létesítéséhez, kézből történő, valamint mozgó árusításhoz.

Az indoklás szerint a javaslat célja a Városliget, mint kiemelt közpark védelme, tisztaságának megőrzése. A közterületen a rendezvények idején továbbra is lehetőséghez jutnak a mozgó árusok, azonban más alkalmakkor a parklátogatókat kizárólag az épületekből, pavilonokból szolgálhatnák ki a megfelelő hulladékkezelés, az ellenőrizhetőség és az esetleges károkozások számon-kérhetősége érdekében.
A Hősök terén megtiltják a kereskedelmi, hirdetési, szolgáltatási tevékenységeket, kiállítások, vásárok tartását, kulturális és sportrendezvényeket és az azokhoz kapcsolódó berendezések, építmények elhelyezését.

A rendeletmódosítás arra is kitér, hogy a közterület-használat csak abban az esetben lehetne díjmentes, ha arra közfeladat ellátása miatt van szükség. Kilencvenszázalékos kedvezményt kaphatnak egyebek mellett a főváros cégei és a humanitárius és karitatív tevékenységeket végzők.

Visszája

Mindezzel kapcsolatban egy három évtized után a döntéssel munkanélkülivé vált helyi vállalkozó, Kovácsné Ritaszemélyesen kereste meg a szerkesztőségünket kétségbeesésében, mivel két éve keresi az igazát és a napi megélhetését, de minden hivatalos fórum elutasította a kérelmét. A kusza jogszabályi csavarokra hivatkozva a munkahelybarát kormány konok katonája, a Közterület-hasznosítási Bizottság elnöke, Ughy Attila megfosztja a megélhetésétől, ami évtizedek óta ugyanolyan része volt a ligeti hangulatnak, akár az Állatkert, a Vidámpark vagy a kacsák a csónakázó tó vizén. Perec, lufi, vattacukor, örök kellékek – voltak, egészen a 2010-es önkormányzati választásokig. Ekkor kezdődött meg a kereszteshadjárat.

Kovács Balázsné családi vállalkozásban dolgozott asztali árusként a Ligetben. Generációk nőttek fel a városligeti romantika s kellékei – vattacukor, perec, üdítő kísérete mellett. Mint minden évben, 2010-ben is meg kívánták újítani az árusítási kérelmüket, amit annak rendje s módja szerint vártak, mindhiába. 

-A mi munkánkat sosem érintette a nagypolitika – idézte fel a történteket a kisvállalkozó –, meg nem fordult a fejünkben, hogy az új városvezetés éppen minket vehet célba. Amint azelőtt is minden évben, 2010-ben is beadtuk a kérelmünk megújítását, és azt a megnyugtató választ kaptuk, hogy az új főpolgármester, Tarlós István gond nélkül biztosítja is a harminc éve zavartalan tevékenységünket. De ekkor még nem tudtuk, hogy a főpolgármester – akkor még – tanácsnoka, Ughy Attila egészen más terveket szövöget a Liget jövőjével kapcsolatban. 
Akkor döbbentek meg először, amikor megkapták a főpolgármesteri elutasítást: városképi okokra való hivatkozással megtagadták a további árusításra irányuló kérelmüket.
-Hónapokon keresztül igyekeztünk hivatalos úton magyarázatot kapni a döntés okairól, de mellébeszélésen kívül érdemi válasz nem érkezett. Nem értettünk semmit – egészen 2011 áprilisáig.