A Simon-ügy kapcsán az elmúlt héten folyamatosan jelentek meg a médiában olyan híresztelések és feltételezések amelyek összefüggést  vélnek felfedezni akár korábbi, akár jelenlegi ügyek és történések között.

Az összemosásra alkalmas információk feltehetően az önkormányzat jelenlegi FIDESZ-KDNP vezetésétől származnak. Ezt támasztja alá, hogy a félrevezető információkat közlő sajtótermékek többsége a szerkesztőségüknek név nélkül nyilatkozó jobboldali politikusokról beszél.

Szerkesztőségünknek nem célja a szerecsenmosdatás. Jelen írásunkban mindössze rendszerezzük az ügy kapcsán eddig megjelent, a kerületre vonatkozó állításokat, és a hozzájuk kapcsolódó, dokumentumokkal igazolható tényeket. Tesszük ezt azért, mert a különféle sajtótermékek eddig erre nem vállalkoztak.

Sejtetések és a tények:

A feltételezések szerint a külföldi banknál történt számlanyitás és a kötvénykibocsátás között összefüggés van: „a számlanyitás és pénzelhelyezés egybeesik a kötvénykibocsátás időtartamával.”

Tény: A számlanyitás - a közlemények szerint - 2008 januárjában történt. A tények és dokumentumok viszont azt bizonyítják, hogy a kötvénykibocsátással kapcsolatos képviselő testületi döntéssorozat majdnem egy évvel később, 2008 decemberében zárult le – különösen a sokat emlegetett bank vonatkozásában.

 A feltételezések szerint "a számlanyitás ugyanannál a banknál történt mint a kötvénykibocsátás”

Tény: A számlanyitás egy osztrák banknál történt, a kötvénykibocsátásban két magyarországi bank vett részt 

A feltételezések szerint „ a banki ajánlatok közül az önkormányzat a legrosszabb ajánlatot választotta”

Tény: Négy bank tett kötvénykibocsátási ajánlatot az önkormányzat felkérésére, ebből három közvetlenül a képviselő testület ülése előtt visszavonta kötelező érvényü ajánlatát. Ennek megfelelően egy ajánlatot tudott tárgyalni a képviselő testület- ez volt a legjobb és a legrosszabb együttesen, Az ülésen egy javaslat sem hangzott el más bank bevonására.

Számonkérő szék.

Az elmúlt napokban sűrűn emlegetett téma, volt az úgynevezett Elszámoltatási munkacsoport és a feljelentések.

Tény: Az Elszámoltatási Munkacsoport-avagy a Kerületi Nemzeti Számonkérő Szék- az önkormányzat honlapján a bizottságok között szerepel, holott nem az. Nem állandó, nem ad-hoc bizottság, jogilag nem is létezik A feljelentések legalizálására hozták létre, mivel a kerület vezetése nem merte önállóan vállalni a későbbi perek esetleges következményeit. A munkacsoportba. vezetője a kerület fideszes alpolgármestere, aki a laikusokból álló hatáskör és jogkör nélküli munkacsoport felkérésére tesz feljelentéseket.

Feljelentésekből volt 30, 40, 50, minden alakalommal más szám hangzik el. Összesen a 4 év alatt egy ügy jutott el a bíróságig. A legtöbbet bűncselekmény hiányában megszüntettek, mint a kötvény ügyben is. Az eljárások megszüntetéséről természetesen a kerületi adófizetők százmillióiból fenntartott sajtó soha nem számol be.

Kupleráj párhuzam. 

Sokan emlékeznek még a kupleráj - ügyre. A Hír Tv Célpont című műsora robbantotta az ügyet, ahol egy letakart arcú nő eljátszott egy történetet. A FIDESZ által felrajzolt képet, mely szerint egy volt szocialista alpolgármester volt az üzemeltető, árnyalta hogy az üzemeltetési alapszerződést egy volt FIDESZ-es önkormányzati képviselő írta alá. Ez persze soha nem hangzott el a híradásokban. Mint hogy az a tény sem, hogy bűncselekmény hiányában ebben az ügyben is megszüntették a nyomozást. Eró az ügy blöff és hazugság volt.