A baloldal péntek este szinte mindenkit és mindent bevetett Pestszentlőrincen: Bajnai Gordon viccekkel szórakoztatott, Mesterházy Attila telefonon jelentkezett, Horváth Csaba a közönségből integetett. Ebben a választókerületben indult volna Simon Gábor, de miután kiderült az eltitkolt 240 milliója, az MSZP egyik ismert politikusa, Kunhalmi Ágnes ugrott be helyette. A bemutatkozó fórumán megtudtuk, hogy ellenfele volt kollégái most a lakásukra hívják őt, szeret idézni Hoffmann Rózsától, arról viszont fogalma sincs, honnan van az a bizonyos 240 millió. (Mivel a fórumon a sok tízmillió forintból kiadott önkormányzati média nem képviseltette magát, így az ország vezető portáljának az origónak az írását közöljük)

Budapest XVIII. kerületét, Pestszentlőrincet február 4-ig biztos baloldali körzetként emlegették az MSZP-ben. Ezen a napon azonban minden előzetes latolgatást felborított, hogy a Magyar Nemzet megírta, hogy a körzet egyéni jelöltje, Simon Gábor 240 milliót rejteget egy titkos bécsi számlán. Simon Gábor távozott a pártból és a politikából, az MSZP vezetése pedig - hogy mentse a menthetőt - országosan ismert politikusát, Kunhalmi Ágnest küldte a kerületbe.

Egy percig nem volt kérdés péntek este, hogy a baloldal számára kiemelten fontos a győzelem ebben a körzetben. A helyi művelődési központba szervezett fórumra ugyanis országos politikusokat hívtak, és az országos médiát is mozgósították a szocialisták. Eredetileg Budai Bernadett MSZP-szóvivő mellett Katona Béla volt házelnök lett volna a vendég (több ciklusán keresztül ő volt a kerület képviselője), ő azonban tüdőgyulladása miatt kénytelen volt lemondani az eseményt, a helyére pedig nem más ugrott be, mint Bajnai Gordon.

Az Együtt-PM vezetője a fórum előtt viccelődött is egy picit, hogy ebben a kampányban "ez a kerület az utolsó pillanatos beugrásokról szól" hiszen Kunhalmi is az utolsó pillanatban került Simon helyére. Mindezt a kulisszák mögött hallhattuk, a fórum előtt ugyanis bejutottunk pár percre abba a szobába, ahol a Kormányváltás politikusai készültek a fórumra. Itt aztán semmi jele nem volt annak, hogy különböző párt politikusai gyűltek össze, megszámlálhatatlanul sok politikuspuszit láttunk, és hallhattuk azt is, hogyan lelkesen biztatják egymást MSZP-sek Együttesek és DK-sok. Bajnai meg is jegyezte az Origónak, hogy "személyesen is fontos neki, hogy az általa nagyon kedvelt Kunhalmi megnyerje a körzetét".

Simon Gábor itt már törlődött

Az egyszerű kultúrházi teremben amerikai kampányrendezvényekhez hasonló külsőségekkel indult a fórum: elsötétülés, kisfilm, bevonulás zenére. Kunhalmi hatalmas tapsot kapott persze, a mellettem lévő nyugdíjas hölgy meg is jegyezte, hogy "ő az egyetlen szerethető MSZP-s". Ezután kiderült, hogy rutinos szocialista fórumlátogatóval van dolgom, aki tavaly ilyenkor még Simon Gábornak tapsolt, de Simon szerinte sose kapott ekkora tapsot. Kérdésemre, hogy a Simon-ügyet hogy dolgozzák fel az eddig folyton rá szavazó helyi MSZP-s szimpatizánsok, könnyeden azt válaszolta: "most már Áginak örülünk, Simon Gábor itt már törlődött az agyakból".

Simon neve valóban egyszer sem hangzott el a közel három órás fórumon. Az ügyére azonban tett egy rövid célzást Kunhalmi, amikor így mutatkozott be a közönségnek:

"31 éves vagyok, oktatáspolitikus, az MSZP elnökségi tagja,és még mindig nem tudom, hol van a 240 millió"

 

Erre a mondatra azonban két órát kellett várni, előtte ugyanis nem mindennapi kampányfordulatok történtek.

A baloldal nem akárhogy mutatta meg, hogy fontos körzetükről van szó. Kezdődött azzal, hogy a közönség soraiban üdvözölték Horváth Csabát, az MSZP főpolgármester-jelöltjét, akinek csak annyi szerepe volt, hogy felálljon egy pillanatra, és integessen. Később nem is hallottunk róla többet.

Ezután a műsorvezető (Gyuricza Péter újságíró, egykori MSZP-s ORTT-tag) felolvasta Katona Béla Kunhalmit dicsőítő levelét, amelyből kiderült, hogy "Ági fiatal, szorgalmas és szereti az embereket". Majd bevonult Bajnai Gordon, aki felment a színpadra, majd inkább lejött, és a nézőtéren sétálva adta elő beszédét, "a normális ország ott kezdődik, hogy lejön az ember a magasból" - indokolta a színpadias levonulást.

Hogy ünnepli Orbán március 15-ét?

Bajnai ugyanazokkal a fordulatokkal jött, mint az eddigi fórumain, illetve a múlt szombati születésnapi beszédében (Orbán felcsúti Disneylandje, Paks az orbáni rendszer szimbóluma, a legnagyobb ellenfél a reményvesztettség, aki fél, naranccsal a zsebében szavazzon), a beszédet azonban aktualizálta, és - a körülöttem ülőket legalábbis alaposan meglepve - humorosan adta elő. Azt például, hogy pénteken 315 forintra ment fel az euró árfolyama, úgy hozta elő, hogy "harmadik hó tizenötre 315 lett az euró, így ünnepli Orbán március 15-ét". Vagy azt a poént se mulasztotta el, hogy "mindenki menjen el szavazni, de ha a jobb oldalra szavaznál tarts otthon még egy embert!"

Hosszabban beszélt viszont a paksi szerződésről, amelyet "az átláthatóságáról híre orosz kormány feltett végre az internetre". Ebből szerinte kiderült, hogy "Paks 2 tényleg az évszázad üzlete - az oroszoknak". Bajnai arról is hosszabban beszélt, hogy a Fidesz tényleg bevezette a három csapást, de ezt az államadósságra mérte, amely szerinte háromszor 3 ezer milliárddal nőtt, mióta átadta a kormányzást Orbánnak (szerinte ebből 3 ezret simán felélt a kormány, 3 ezer a magánnyugdíj-befizetések elköltése, és újabb 3 ezer milliárdos kiadást jelent a paksi szerződés).

Aki a közönségből azt hitte, hogy Bajnai beszéde jelenti a csúcspontot ezen az estén, nagyot tévedett. Nem Budai Bernadettre gondolunk, aki röviden beszélt arról, hogy sok olyan nő kéne a politikába, mint Kunhalmi Ágnes, és örülne, ha egyszer az lenne a hír a híradóban, hogy "jééé, egy férfi miniszter lett". Hanem arra a jelenetre célzunk, amikor a műsorvezető a zsebébe nyúlt, elővette a telefonját, és tárcsázni kezdett.

Jó estét elnök úr, kihangosítottalak

"Ági nem tudja, kit hívok, izgulsz?" - fokozta Gyuricza a hangulatot. Majd lehullt a lepel: "jó estét elnök úr, kihangosítottalak". És megszólalt Mesterházy Attila hangja. Nem derült ki, hogy az MSZP elnöke az ország melyik tájáról jelentkezett be, de fontosnak tartotta elmondani, hogy "mindenki húzzon egy bazi nagy ikszet ránk, ott pedig Kunhalmi Ágnesre". Mesterházy később azt is kiáltotta a telefonba, hogy "hajrá Ági"!

Ezen kívül arról beszélt hosszabban, hogy mindenhol félelmet tapasztal az országban, de a hosszú percek alatt sem derült ki, ő éppen merre jár. Kunhalmi később azt mondta, hogy igazán meglepte Mesterházy bejelentkezése, és köszöni a kampánycsapatának, hogy ezt elintézték. 

Mesterházy után már kezdett lankadni az emberek figyelme és kitartása. Pedig még végig kellett hallgatni Mester László volt polgármestert arról, hogy hány évig nem látta Orbánt a parlamentben, illetve következett egy "kerületi földrajzi kirándulás" (Gyuricza nevezte így), amely abból állt, hogy egy helyi tanár, egy vállalkozó, egy volt rendőr és egy mozgássérült panaszolta el, mekkora a baj.

Kunhalmi Ágnes nagyjából a fórum második órájában lépett színpadra, és mivel hivatalosan bemutatkozó fórumot tartott, először önmagáról beszélt. Kiderült például, hogy majdnem színésznő lett, de aztán inkább a politika vonzotta, és Medgyessy Péter titkárságvezetője is volt. Megtudtuk, hogy Kunhalmi apja is a tévéből értesült arról, hogy lánya lesz Simon Gábor helyett a képviselő, és maga Kunhalmi is tartott attól, hogy fogadják őt a kerületben. "Az Üllői úton rám kiabált egy úr: 'Maga az, Ágnes?'. Azt hittem a 240 millióval jön elő, de úgy folytatta: Most már akkor csináljon valamit értünk!"

Ezután Kunhalmi rátért kedvenc témájára, az oktatáspolitikára, és akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor kerületi ellenfelét, a szintén oktatáspolitikus Kucsák Lászlót szidta. Kunhalmi előadta, hogy az egykori iskolaigazgató Kucsák kollégái most a saját lakásukra hívják őt, hogy titokban elmondják, milyen lesújtó a helyzet a kerületben. Kunhalmi megígérte, hogy Kucsákkal ellentétben vele találkozhatnak majd az utcán, ha megválasztják, és minden évben tart fórumot, ahol találkozni lehet vele. Mindezt egy Hoffmann Rózsa-idézet átdolgozásával támasztotta alá: "Hoffmann Rózsa azt mondta, a jó pedagógus nem fél a minősítéstől, hát kérem, a jó politikus sem".

Fotó: Kürti János, és az Origo