Kincskeresők a választási kampányban! Ismét megvan Simon Gábor százmillióinak a forrása?! Miért kell a XVIII. kerületet összehozni S. G. történetével? Persze, a választási kampány felülírja a tényeket!?

A televízió egyik kormánypárti csatornáján egymásra meredve jut döbbent felismerésre a műsorvezető és a fideszes képviselőjelölt: megvan a százmilliók forrása, a XVIII kerületi ingatlanügyletből származik a pénz. Egyik sem foglalkozik a tényekkel, a számokkal, pl. hogy a tervezett 950 millió helyett 1,5 milliárdba került a terület kármentesítése, ezek után, hogy lehet a mínuszból visszaosztani?! Mottó: ha a tények nem igazolják állításainkat, annál rosszabb a tényeknek.

Nyolc évvel ezelőtt sokan úgy gondoltuk, a pakura-ügy megnyugtatóan lezárult. Tévedtünk, a politika másképpen döntött.

Előzmények

1995-ben a XVIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete azért döntött a szemeretelepi pakurával szennyezett terület kármentesítésének átvállalása mellett (a tüzéptől), mert így látta biztosítottnak a környező területen élő lakosság egészségének védelmében a szennyezettség megszüntetését.

A kármentesítés elkezdődött - az önkormányzat költségén - a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozó munkájával. A munka elkezdése után értesült az önkormányzat arról, hogy nyert a korábban beadott központi pályázaton. Az elnyert összeg birtokában már a pályázatban szerepeltetett európai kivételes technológiával tervezhette a kármentesítést, a korábbi vállalkozói szerződés ennek megfelelően került módosításra.

Kormányváltás után az első Orbán kormány környezetvédelmi minisztere felbontotta a támogatási szerződést, az önkormányzat ezután csak saját erejére támaszkodhatott. A kármentesítés saját költségvetésből folytatódott és sikerült legalább azt elérni - amint ezt később a szakvélemények is megállapították -, hogy a szennyezettség nem terjedt tovább.

Feljelentések, perek, nyomozás

A szakminisztérium a támogatási szerződés felbontása után kártérítési pert indított, ezt tette a kerületi önkormányzat is. A kormányzati ellenőrzés vizsgálatot indított majd büntető feljelentést tett, három évig tartó nyomozás indult. A Központi Ügyészség Nyomozó Hivatala 2003-ban hozott határozatot a nyomozás megszüntetéséről-bűncselekmény hiányában. A szakminisztériummal és a Raab Karcher-rel (tüzép) szembeni pereket az önkormányzat megnyerte, a perben megítélt kártérítési összegeket az önkormányzat megkapta.

Új fejezet, ingatlaneladás

A teljes kármentesítésre viszont mindenképpen megoldást kellett találni. A fővárosi önkormányzat nem kívánta átvállalni a kármentesítést, pályázati vagy más központi forrás elnyerésére sem nyílt lehetőség, a többi terület tulajdonosa elzárkózott a költségek vállalásától. Az önkormányzat pályázatot írt ki a terület értékesítésére, hasznosítására, feltételként megjelölve a kármentesítés átvállalását. A pályázatra egy pályázó (Auchan befektetői leányvállalata) jelentkezett, vállalva a feltételeket. A helyzetet bonyolította, hogy a kármentesítést csak a szomszédos területekre kiterjedően lehetett elvégezni. Az árat ennek megfelelően csak a kármentesítés becsült összegével lehetett mérni. A feltárás során derülhetett ki az, hogy valójában milyen mélyen van a szennyezettség, mekkora a valódi kár. Jelentős többletköltséggel, de a kármentesítés 2006-ban befejeződött, a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a területet megtisztították a szennyeződésektől.

Az egészség nem fontos, csak a feljelentgetés, gyanúsítgatás?!

A legfelháborítóbbnak azt tartom ebben az újkori történetben, hogy a feljelentésekben, nyilatkozatokban, feltételezésekben egy mondat nem jutott arra, hogy a legfontosabb az egész védelme volt.

A jelenlegi városvezetés a napokban is elhangzó nyilatkozataiból csak pénzről és bűnösökről esik szó. Na és mindenekfelett a lehető legjobb választási eredményről, aminek érdekében mint látjuk - a cél szentesíti az eszközt. Lehet elhallgatni és lehet letagadni – tényeket. Ámokfutóként gyártani és dicsekedni a negyven feljelentéssel, négy évig elhallgatva, hogy hányban szüntették be a nyomozást. A legjobb példa erre a pakura-ügy. Egy három évig tartó és lezárt nyomozás után újból tesznek feljelentést és az újfent megszüntetett nyomozás után követelik az újraindítást. Nincs ésszerű magyarázat.

Pénzosztogatás

Ha már csak pénzben tud gondolkodni a jelenlegi városvezetés, nézzük a hangoztatott összegeket.

Az első vállalkozói szerződés nem százmillióról szólt – mint ahogyan írták - hanem 266 millióról. Ezután jött a 360 milliós támogatás, amit később visszavontak.

A kerületi önkormányzat 350 milliót fordított összesen saját költségvetéséből a kármentesítésre. Több százmilliós kár érte a kerületi önkormányzatot – írják, nyilatkozzák. Ezzel szemben, nézzük a tényeket.

Az önkormányzat 2003-ban 230 milliót, 2009-ben 330 milliót nyert kártérítésként bírósági úton.

A szennyezett területet megvásárló cég bizonyítottan-nyomozó hatóság és a környezetvédelmi hatóság által ellenőrzötten - közel 1,5 milliárdot fordított kármentesítésre. Ennyit kellett volna kifizetni a kerületi önkormányzatnak is. A jelenlegi városvezetés szerint csak 300 millió elég lett volna. Érdekes belegondolni, hogy hol tartanánk a kármentesítéssel a jelenlegi vezetés irányításával.

A megtisztított terület tulajdonosa (Auchan) az elmúlt években több száz millió forintot fizetett be helyi adóként a kerületi önkormányzatnak. A területet megvásárló cég negyven millió forintot fizetett támogatásként az önkormányzat alapítványainak. Milyen kár érte a kerületi önkormányzatot?

Pénzben is kifejezhető a haszon, ráadásul az egészség védelme pénzben nem mérhető – nekünk.

Környezetszennyezés

Aminek napjainkban tanúi vagyunk az egy újkori környezetszennyezés. Nem a talajon, az épületeken látszik - a főváros legnagyobb környezetszennyezését a korábbi városvezetésnek sikerült megszüntetni. Az újkori környezetszennyezés, amit évek óta az emberek megalázásával, önbecsülésével tesznek. Itt is szükség van a kármentesítésre. Jó lenne elkezdeni.

U.I Most jött egy 2010-ben, a városvezetés feljelentésére elindított nyomozás megszüntető határozata. Gondoltam, jobb, ha én jelzem, a közpénzen fizetett kerületi lapban, a Városképben hiába keresnék az olvasók.

                                                                                          Dr Mester László 

                                                                                         1994-2010 között 

                                                                     Pestszentlőrinc – Pestszentimre polgármester