Több, mint 17 ezer magyar halálát okozza évről évre a rossz levegő, ami európai összehasonlításban Budapest és a megyeszékhelyek többségének rendkívül súlyos környezeti terheltségéről állít ki bizonyítványt. Például a nálunk hatszor nagyobb Franciaországban és Spanyolországban is kevesebb szmog okozta elhalálozás, ami közgazdasági szempontból is hatalmas, mintegy 11 ezer milliárdos veszteséget okoz a társadalom számára.

Losonczy György, a Semmelweis Egyetem főorvosa szerint a légszennyezettség okozta betegségekért elsősorban a PM10 jelölésű, azaz a 10 mikrométernél kisebb, főleg a nehézgépipar és a gépkocsi kipufogóiból származó részecskék a felelősek, amelyek a légutak krónikus leszűkülésével járó tüdőbetegséget (COPD) okozhatnak. Hosszú távon a 2,5 mikrométernél kisebb rákkeltő részecskék veszélyeztetik a városi lakosság egészségét, amelyek kis méretük miatt a tüdőn át a véráramba is bejutnak.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet felmérése szerint az utóbbi tíz évben átlagosan 49 napon volt a PM10 koncentrációja magasabb az egészségügyi értékhatárnál. A 14 legnagyobb magyar városra kiterjesztett kutatás egyik megállapítása, hogy a XVIII. kerületi mérőállomás adatai szerint a Budapesten meghatározó észak-nyugati széljárás miatt Pestszentlőrincen gyakrabban alakul ki szmogveszély, mint a főváros többi körzetében. A levegő minőségén itt sokat javíthatna a Péterhalmi erdő megfelelő karbantartása, ám a kezeléséért felelős állami szervezetek által az utóbbi két-három évben elrendelt nagyarányú fakivágások éppen a kívánt állapot ellenében hatnak.