Liechtensteinben landolt a XVIII. kerületiek pénze?
Jobbnál jobb befektetési lehetőségekkel csábította Mester László, a 2010-es választási veresége után leköszönt XVIII. kerületi polgármester az utóbbi években a kerületi ismerőseit, akik közül több százan a jelek szerint futhatnak a pénzük után. Az egykori városvezető a személyes hitelére támaszkodva szinte mindenkit felhívott, akinek ismerte a telefonszámát, azzal a bizalmas közléssel, hogy kiváló hozam mellett elhelyezné a megtakarításaikat. Az első évben Mester még egyedül szervezte az üzleti találkozóit később, amikor futni kezdett a szekér a vállalkozásába bevonta az élettársát, a terézvárosi ingatlan értékesítések miatt büntető üggyel menesztett jegyzőt, Deák Erzsébetet is.
A páros találékonysága akár egy brókercégnek is becsületére válhatott volna, értékesítettek aranykötvényeket, utazás szervezők klubtagságát, külföldi cégek életbiztosítási termékeit, offshore társaságok pénzügyi alapjait. Sokan vannak, akiket több konstrukcióba is bevontak, mint például azt a nyugdíjas tanárnőt, akit jelentős veszteség ért 2011-ben az akkor még 1900 dolláron jegyzett aranykötvényen, ami időközben 1180 dollárra értékelődött le. Mesterék megnyugtatták, hogy az arany előbb-utóbb úgyis magára talál, egyúttal biztos, ami biztos rábeszélték egy mesés, éves szinten 15-20%-os (!) euro hozamot ígérő liechtenstein-i kötvényre.
A név nélkül nyilatkozó ügyfél elmondása szerint kicsit furcsának tartotta, hogy a két és félmillió forintnyi euroját egy cetli ellenében kézbe kellett adni, amit állítólag a másoktól begyűjtött valutával együtt gépkocsival szállítottak ki a miniállam egyik alapkezelőjéhez. Néhány nappal később Mesterék közreműködésével emailben kaptak egy számlanyitásról szóló tájékoztatót, ettől kezdve egy jelszó segítségével elméletben nyomon követhető, mennyivel hízik a távoli bankban lévő folyószámla. A csalódótt ügyfelek egybehangzó állítása szerint a bajok akkor kezdődnek, amikor valaki hozzá szeretne jutni a pénzéhez.
A volt polgármester klienseinek nem volt szerencséjük egy másik, kétségtelenül eredeti befektetési ötlettel, a Botano alap szintén euroért jegyezhető széndioxid kötvényeivel sem. Az egy dániai üzletember által kidolgozott séma arra alapozott, hogy megvásárolják különböző államok CO2 kibocsátási kvótáit és azok terhére sok milliárdos környezetvédelmi beruházásokat hajtanak végre, aminek a későbbi hozamából minden kisbefektető jókora haszonra tehetett volna szert. Az átlagosan 4-5 millió forintokat kitevő Carbon Credit pakkok értékesítésében a tanuk elmondása szerint Mester László személyes agitálása mellett fontos érv volt, hogy állítólag arab sejkek is beszálltak a projektbe (mint tudjuk, ahol ők vannak, ott borítékolható a busás osztalék). Sajnálatos módon az utólag piramis játéknak bizonyult konstrukció 14 ezer kelet európai károsultat hagyott maga mögött, a társaság vezetőinek a vagyonát zárolták, ők pedig ítélet hirdetésre várnak. Az ügyön mindenki elvesztette a teljes befektetett összeget, csak Mesterék jártak jól, hiszen a mennyiség után járó 30% ügynöki jutalékot szokás szerint előre levonták a maguk számára.
A Carbon Credit ügyben jelen pillanatban is nyomoznak a magyar hatóságok, de a károsultakat védő ügyvédek szerint a szervezők elrejtették a kárpótlásként beszámítható vagyon nagy részét, így nem lesz miből kifizetni a becsapott ügyfeleket.
Jelen cikkünk arra nem vállalkozik, hogy felsorolja a Btk milyen paragrafusait merítheti ki be nem jelentett hatalmas összegek táskákban való fuvarozása, a pénzmosásról szóló törvények kikerülése és nem vállalkozunk annak a megelőlegezésére sem, mit szólna a nemzeti adóhivatal a minden bizonnyal sokmilliós fekete jövedelmek zsebre tételéhez.