Holdújév Kínában
Bár hazánkban január 31-éről január 1-jére virradóra köszöntjük az új évet, számos délkelet-ázsiai országban (pl. Kínában, Vietnámban, Koreában, Szingapúrban, Malajziában és Thaiföldön) évről évre más napra esik ez az ünnep. Idén február 3-re esett ez a nap, és ezzel a Nyúl éve megkezdődött.De mit is jelent ez és hogyan ünnepelnek a kínaiak ilyenkor? Ilyenkor megáll az élet és mindenki az Újévvel foglalkozik. Magát az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, s maguk a kínaiak is a naptárból tudják meg, hogy abban az évben mikor van ezen ünnep. Az esetek többségében mindez a február 4-hez legközelebb eső újhold napján van: tehát január 21- február 21 között.
Hasonlóan a mi Karácsonyunkhoz és szilveszterünkhöz a nagycsaládok tagjai ilyenkor összejönnek, megajándékozzák egymást, elmondják jókívánságaikat illetve igyekeznek megszabadulni az óév ártalmaitól.
Hetekkel korábban megkezdődnek az előkészületek: sütés-főzés, bevásárlás, takarítás, festés-mázolás. A takarítással azonban vigyázni kell, hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. Emellett az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni, mivel ha valaki az Újév napján söpörne, biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból. Fontos a ceremóniában az új ruha viselése, az, hogy még a beteg is kikel az ágyból, nehogy a következő évben is beteg maradjon.
Újév előestéjén éjfélkor petárdákat durrogtatnak, melynek célja a rossz szellemek elijesztése, majd a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az Újév napjára különleges szabályok vonatkoznak: negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni, sírni nem szabad Az újévi szokásokhoz tartozik a "piros tasak" (hong bao) ( a bőség, a szerencse, a gazdagság színe) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak.
Hasonlóan a mi Karácsonyunkhoz és szilveszterünkhöz a nagycsaládok tagjai ilyenkor összejönnek, megajándékozzák egymást, elmondják jókívánságaikat illetve igyekeznek megszabadulni az óév ártalmaitól.
Hetekkel korábban megkezdődnek az előkészületek: sütés-főzés, bevásárlás, takarítás, festés-mázolás. A takarítással azonban vigyázni kell, hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. Emellett az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni, mivel ha valaki az Újév napján söpörne, biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból. Fontos a ceremóniában az új ruha viselése, az, hogy még a beteg is kikel az ágyból, nehogy a következő évben is beteg maradjon.
Újév előestéjén éjfélkor petárdákat durrogtatnak, melynek célja a rossz szellemek elijesztése, majd a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon. Az Újév napjára különleges szabályok vonatkoznak: negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni, sírni nem szabad Az újévi szokásokhoz tartozik a "piros tasak" (hong bao) ( a bőség, a szerencse, a gazdagság színe) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak.
