Problémák az Integrált Városfejlesztés környékén
A 18.ker előző önkormányzati ciklusában komoly beruházásokat hajtott végre az önkormányzat, uniós és hazai források felhasználásával. A kisebb volumenű intézményi beruházások, humánerőforrás-fejlesztési és közterület-fejlesztési projekteken túl olyan komplex megújítási programok is indultak, mint a Havanna lakótelep integrált fejlesztése.
A projekt keretein belül egyszerre kívánták a tárgyi és a humán infrastruktúrát javítani, hogy a program hozadékaként létrejövő javak tartósan szolgálják a közösség életét. A tárgyi infrastruktúra megújítása során az ingatlanállomány, a művelődési és közoktatási intézmények infrastruktúráját, valamint a közterek állapotát kívánták fejleszteni, míg a lakosság összetartó erejét és a lakosság egymáshoz való attitűdjének javítását közösségfejlesztési projektek szolgálták.
Az önkormányzati hatalomváltáskor sokan hangot adtak félelmüknek, hogy a ciklusokon átnyúló program komplexitása sérülni fog, ha az új vezetés a helyzet hiányos ismerete mellett avatkozik a folyamatokba. A félelmek hamar beigazolódtak, mert a friss önkormányzati vezetés három projektelemet (Varázspadlás, gördeszkapálya, térfigyelő rendszerek további fejlesztése) is gondolkodás nélkül kivágott a programból. A gördeszkapálya törlése azért is volt elhamarkodott lépés, mert az új vezetés korábbi döntését nevetségessé téve, az eredeti helyszíntől pár száz méterre kíván gördeszkapályát építeni, igaz ezt már teljesen önerőből kell fedezni, szemben a korábbi jelentős uniós támogatással. A döntés több millió forinttal is megkárosíthatta a kerületi büdzsét.
A Havannai fejlesztési program életútjában a fejlesztések megkurtítása még kezelhető helyzetet teremtene, azonban az a "nemtörődömség", ami az új, Ughy-féle önkormányzat részéről felmerül a program eredményeinek fenntartása kapcsán, különösen botrányos. A program Városi funkciók szakasza olyan projekteket tartalmazott, melyek kényelmessé és komfortosabbá teszik a lakótelepi létet. Ilyen projektek voltak a parkolási gondok megoldása, biciklitárolók létrehozása, illetve az előkertek felújítása, stb.
Az előkertek felújítására azért volt szükség, mert az évek folyamán tönkrementek a több évtizede kiültetett növények, elszennyeződött a termőföld, sérültek az ágyások. A projekt összköltsége közel 65 M Ft volt, melyet az EU 85%-ban támogatott. Jelenleg ilyen képet mutatnak a fél évvel ezelőtt tízmilliókért felújított előkertek. Már nem lehet megkülönböztetni a kultúrnövényt a gyomtól, amely teljesen ellepte az ágyást.
Elgondolkoztató, hogy Budapest egyik legnagyobb kerületében, amely parkjairól és zöldfelületeiről volt korábban híres, hogyan fajulhat idáig a helyzet egy éppen átadott fejlesztés esetében a város szívében, a legsűrűbben lakott övezetben. Mi történt az ország 12. legnagyobb helyi iparűzési adó bevételű kerületében, ha ilyen fokon silányodnak közterületei, lehetetlenülnek el oktatási intézményei, kulturális élete?
8 hónappal, közel 250 nappal a választások után értelmetlen a friss átvételre hivatkozni. Itt érezhetően sokkal komolyabb strukturális problémákról van szó, amely a korábban jól működő rendszerek szétveréséből fakad. Kontrollálatlanul átszervezett cégekkel, mindenáron való centralizációs törekvésekkel, a szakmai érvek negligálásával, megfélemlített tisztviselőkkel nem lehet eredményes munkát végezni. A rokonság és a klientúra pozíciókhoz juttatása nem oldja meg a működési hiányosságokat, sőt elmélyíti azokat.
