Egy felszámolás margójára

Szíven ütött a hír, azóta az egyik beszédtéma ismerőseimmel és barátaimmal. Biztos vagyok benne, hogy – szűkebb körben számolva is – több százezer ember szisszent fel a hír hallatán. Volt és jelenlegi MALÉV-esek, légiközlekedésben dolgozók. Akiket valamikor – mint engem is - megfogott a repülőtér varázsa, vagy egyszerűen az, hogy egy folyamatosan lüktető, változó, sajátos világ része vagy. Középiskolásként egy-egy hónapot töltve a repülőtéren „csapott meg” a repülőtéri légkör és vonzott oda érettségi, majd a katonai szolgálat letöltése után. Akkoriban még nem volt külön BA, Hungarocontroll csak MALÉV volt. Légiirányítóként lettem egy nagy család része, későbbi (90-es években történt) visszatérésemet is beleszámolva, közel tíz évet töltöttem a repülőtéren. Átszervezés miatt mondtak fel 1990-ben, az már a sors fintora, hogy néhány évvel később, mint az egyik részvénytulajdonos - a kerületi önkormányzat - képviselőjeként ültem szemben közgyűlésen az akkori vezérigazgatóval, aki helyettesként korábban a felmondásomat aláírta. Vezérigazgatók jöttek, mentek, nem egynek köze sem volt korábban a légiközlekedéshez, olyanok is voltak, akik későbbi üzletüket kovácsolgatták ebben a tisztségben. A mindenkori politika gyakran szólt bele nem csak a vezetői kiválasztásba, hanem a vállalat sorsának alakulásába. Sokszor tettek le szakemberek koncepciókat, elemző anyagokat arról, hogyan lehetne egy jobb fejlődési pályára állítani a vállalatot – nem vették figyelembe. Polgármesterként tettem néhány sikertelen kísérletet arra, hogy a MALÉV-központ visszakerüljön a kerületbe, valószínűleg ehhez kevés volt a vezérigazgatói szándék. Néhány évvel ezelőtt – amikor már a levegőben lógott a MALÉV privatizációja – az önkormányzat kezdeményezte a MALÉV sporttelep önkormányzati tulajdonba kerülését. Egyéves küzdelem után sikerült a kerület lakossága részére megszerezni azt a sportcentrumot, amelynek a létrehozását egy zseniális gazdasági szakembernek és elkötelezett sportvezetőnek – dr. Vilmos Endrének – köszönhetünk.

MALÉV – élt 66 évet, mondhatnánk. Nem tudom, nem tudjuk, hogy lesz-e új nemzeti légitársaság. Reméljük igen, de ez már nem lesz ugyanaz. A piacra – ahogyan olvastuk, hallottuk, már lecsaptak sokan és próbálnak saját üzletet csinálni belőle. A veszteség nem csak egy légitársaságé.

Sok ezer embernek, családnak egzisztenciális tragédia.
Nekik is és mellettük több tíz vagy százezer embernek – egy darabot a szívünkből.

Nem kellett volna így történnie.

Mester László
volt MALÉV-es