Az 1956-os forradalom napjaiban Pestszentlőrinc a Főváros azon részeihez tartozott, amelyek keményen ellenálltak a Budapestet megszállni készülő szovjet hadseregnek. Az akkori eseményeknek a kerület több pontján emléket állítottak, például a rendőrségnél, a régi városházánál, a pestszentlőrinci temetőben, vagy a pestszentimrei Hősök terén, miközben a fő koszorúzási emlékhely a Béke téri kopjafánál van.

A korábbi városvezetés hagyományosan ott hozott létre emlékhelyeket, ahol valamilyen forradalmi esemény játszódott, ehhez képest egy merőben új javaslat került a képviselők elé, amelyben a Hargita térre, a Fadrusz feszület szomszédságába kerül egy kockakövekből épített emlékmű. A közel négy méter magas kocka formájú alkotás a tervek szerint november 4-re készül el, a kövekre felkerül 2393 mártír neve, közöttük 59 kerületi lakos is, akik a forradalom napjaiban és a későbbi elszámoltatásokban vesztették életüket.

A kezdeményezés fővédnökségét Smidt Mária, a Terror Háza főigazgatója vállalta magára, aki több látogatást is tett a Kerületben.

-Az új 56-os emlékműnek a legméltóbb helye az Üllői út és a lajosmizsei vasút kereszteződésében lenne, ahol pestlőrinci és kispesti lakosok közös ellenállással próbálták feltartóztatni a harckocsikon érkező megszállókat – mondta Szaniszló Sándor fővárosi képviselő, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke. A javaslatnak gyenge pontja az is, hogy nem kérték ki a környéken élők véleményét, de nem ismert a Hargita téri Fadrusz feszületet fenntartó katolikus plébánia álláspontja sem.

Szaniszló Sándor véleménye szerint nagy kár, hogy a bekerülés teljes összegét az egyébként is labilis helyzetbe hozott kerületi költségvetés 11 millió forintjából akarják megvalósítani, jobb lett volna egy kerületi közadakozást meghirdetni, amelyhez a képviselők és a város vezetői is példamutatóan hozzájárulhattak volna.