Az állam folyamatosan vesz át feladatokat az önkormányzatoktól. Január 1-gyel például nem kell pedagógus béreket fizetni. Csökkenhet a Polgármesteri Hivatalok létszáma is. 2013-ban tehát az önkormányzatok anyagi helyzete látványos javulásának leszünk tanúi?

Szó sincs róla. Minden korábbinál cseppfolyósabb viszonyok közepette kell tervezni. A bizonytalanságot az okozza, hogy jövőre az idei állami támogatásnak csak alig több mint hatvan százalékára számíthatnak a települések, elvesztik a gépjárműadó hatvan százalékát, a helyben képződő szja-bevétel maradékát, a megyei jogú városok pedig búcsút mondhatnak az illetékbevételnek is. Az önkormányzati szféra 2011-ben 1173, idén 1042, jövőre pedig 647 milliárdos állami támogatásra számíthat. A településeknek tehát négyszázmilliárddal kevesebb jut – ebből háromszázmilliárdot a közoktatási rendszer átalakítása miatt vonnak el –, miközben a költségvetés főösszege ötszázmilliárddal nő. A megyeszékhelyek ugyanakkor visszakapják a korábban nagyobbrészt a megyék által működtetett, majd tavaly államosított levéltárakat, színházakat és művelődési házakat. Mindezek alapján a helyhatóságok pénzügyi pozíciói tovább romlanak. Ráadásul egyelőre nem tudni, hogy a normatív támogatások helyébe lépő feladatfinanszírozási rendszer milyen mértékben fedezi majd a helyhatóságok által kötelezően biztosítandó közszolgáltatásokkal – ilyen például a településfejlesztés, a szociális és gyermekjóléti ellátás, a helyi közösségi közlekedés, a hulladékgazdálkodás vagy az útfenntartás – kapcsolatos költségeket.

Mindez hogyan befolyásolja a főváros egyébként sem túl rózsás helyzetét 2013-ban?

Napvilágot látott egy minisztériumi modellszámítás, amely szerint a főváros 50 milliárd forinttal, a kerületek 47 milliárddal kevesebb központi forráshoz juthat jövőre, ami bevételeinek negyedének elvesztésével egyenértékű.

A fővárosi önkormányzat jövőre eleshet 5,9 milliárd forint illetékbevételtől. Mindez eltörpül az oktatási intézmények államosítása miatt elvonni kívánt 29 milliárd mellett. A főváros eddig 17 milliárd forint állami normatívát kapott oktatási feladatokra, így például a pedagógusok, takarítók, karbantartók bérére, az épületek fenntartására. Az összeg évek óta nem fedezi a valós költségeket. A főváros így évente több mint 20 milliárddal egészítette ki az állami juttatást.

Mi várható nálunk, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén?

Januártól az állam elviszi a pedagógus béreket, azonban az új feladatfinanszírozási rendszer keretében a központi költségvetés esetünkben minimum 1,2 milliárd forinttal kevesebb forrást fog biztosítani az itt maradó feladatok finanszírozására. Ennek legfontosabb eleme, a forrásmegosztás keretében a kerületek számára biztosított iparűzési adó csökkenése. Ezen túlmenően szintén a már parlament által megszavazott jogszabályok értelmében jövőre kiesik az önkormányzatok büdzséjéből a személyi jövedelemadó helyben maradó része 400 millió forint, valamint a gépjármű adó bizonyos része, ami nálunk 600 millió forint. Vagyis több mint 2 milliárd forinttal csökken a bevételünk.

Ilyen jelentős forrás elvonás esetén hol várható megtakarítás?

Például a szociális rendszerben hacsak nem államosítják azt is. A másik terület a kultúra, hisz a művelődési házak üzemeltetését nem írja elő törvény. A legnagyobb vesztes azonban a kerületi infrastruktúra fenntartása lesz. Egyre kevesebb pénz lesz út- és járdakarbantartásra, kátyúzásra, játszóterekre, kertészeti munkákra, stb. Ezeket a jogszabály módosításokat a fideszes képviselők úgy szavazták meg a parlamentben, hogy egy percig nem vizsgálták, hogy a kerületben ennek milyen hatásai lesznek.

Lehet azonban hitelt felvenni és akkor nem kell drasztikus eszközökhöz nyúlni.

Sokkal kevesebb hitelre számíthatunk. A jogszabályok ugyanis a saját jogon beszedett adóbevételeinek 70%-ban maximálta ezt. Miután az adóelvonás miatt kevesebb a bevétel, kevesebb hitelt vehetünk fel. Félő, hogy napi likviditási gondot okoz ez a kerületben. Sajnos aggodalmunkat erősíti az a tény is, hogy az elmúlt két évben kialakított hivatali és városüzemeltetési struktúra rendkívül pazarló módon használja fel a forrásokat, és komoly bizonytalanságok tapasztalhatóak az adó beszedés területén. Ennek eredményeként jövő év végére nőni fog az önkormányzat adóssága. Összefoglalva a felelőtlen jogszabály alkotás eredményeként jövőre komoly likviditási problémákkal és látványos minőség romlással számolok az önkormányzat életében. Ezt nem lehet semmilyen sikerpropagandával ellensúlyozni.