Óriási balhé jön az oktatás államosításával
Már Hoffmann Rózsa is elismeri, hogy nincs meg a szükséges forrás az iskolák januári államosítására, a hiányzó összeg a 90 milliárd forintot is elérheti, miközben a költségvetésben egyelőre 400 milliárd forintot különítettek el az oktatási intézmények fenntartására.
Csakhogy így az államtitkárság szerint „a KIK nem fogja tudni ellátni azokat a feladatokat, amelyek a köznevelési intézményfenntartás körében összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben jelentkeznek (ld. az egész átadás-átvétellel összefüggő rendkívüli mennyiségű többletfeladatot)”, sőt olyanokat sem, mint „a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára”, vagy éppen „a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás megküldése – az állami intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának”. A szakminisztérium most azt írta ezzel kapcsolatban, hogy a „szervezetek együttműködnek egymással, céljuk az iskolák hatékony és eredményes feladatellátásának és működésének biztosítása”.
Pedig az átadás-átvétel feladatainak teljesítésére így is rendkívül kevés idő jut. „Az apparátus munkájának nagy része abból áll, hogy ezen dolgozunk. Alapító okiratokat kell megszüntetni, újakat írni, mindenről leltárt készíteni, egyezkedni a járási hivatallal, hogy ki, hova, milyen irodába kerüljön, óriási munka ez most” – mondta lapunknak egy fideszes polgármester, aki „bízik benne”, hogy év végéig mindennel végezni tudnak. „Drukkolok a tankerületi vezetőknek, de attól tartok, szinte megoldhatatlan feladat elé állítja őket, ami most jön: a nagy részük pedagógus, vagy volt önkormányzati dolgozó. Hiába nagyon jó szakemberek, arra biztosan nincsenek felkészítve, hogy egyszerre tíz, a helyzet miatt amúgy is feszült önkormányzattal ilyen rövid idő alatt minden egyeztetést lefolytassanak arról, ki, hol, hova, milyen épületbe kerüljön” – mondta egy fideszes oktatáspolitikus.
A helyzet kuszaságát jól mutatja, hogy úgy nevezték ki a tankerület vezetőket is, hogy a többségük a mai napig nem rendelkezik még a kinevezési okiratával sem és a megkérdezetteknek halvány fogalma sincs arról, hol fog dolgozni és pontosan mi lesz a feladata.
Már januártól jönnek a kirúgások?
A KIK nem venné át ugyanakkor a „köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátásában részt vevő ún. funkcionális feladatokat ellátó alkalmazottakat”, mint a például az iskolai rendszergazdák, pénzügyesek, műszaki munkatársak, és más „kisegítő feladatokat, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveleteket ellátó” dolgozókat, akik „nem felelnek meg a munkakörükre előírt képesítési követelményeknek”. Az önkormányzati iskolák számos ilyen munkakörben megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársaikat elbocsáthatják. Az előterjesztés szerint legalább 2013 őszéig türelmi időt kellene adni a számukra, de fideszes forrásunk szerint „most úgy áll, hogy nincs türelmi idő”, ugyanakkor erre várhatóan módosító indítvány érkezik majd, hiszen az érintettek kirúgása azonnali működési zavarokat okozna.
Szintén nyitott kérdés még, mi legyen 28 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsa, melynek keretében a nyertes önkormányzatok azt vállalták, hogy óvodákat, kultúrházakat, egyéb szociális intézményeket szerveznek össze egy köznevelési intézményen belül, sokszor egyetlen épületben és közös igazgatással. Ezeket az integrált intézményeket az előterjesztés szerint nem szerveznék át, és nem szüntetnék meg „az előírt fenntartási időszak végéig”. Osztolykán Ágnes szerint ugyanakkor nem csak ennyi, hanem nagyságrendekkel több uniós forrás visszafizetését kockáztatja a kormány.