A szakszervezetek szerint az országos bérajánlás hiánya, az egyes ágazatok, illetve vállalkozások anyagi helyzete és gazdasági környezete közti eltérések nagyon megnehezítik a bér tárgyalások megkezdését. A munkáltatók viszont éppen az ilyen eltérések miatt sem tartják célravezetőnek az országos bérajánlást, miközben a szakszervezetek továbbra is szeretnék újranyitni erről a vitát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Az általános tapasztalat mindenesetre az, hogy a minimálbér-emelésen túl másra nincs hajlandóság, a cafeteriakereteket is inkább szűkítenék, ráadásul sok helyütt kezdik kihasználni az új Munka törvénykönyvében (Mt.) rejlő fizetéscsökkentési lehetőségeket.

A családi adókedvezmény és az egykulcsos adó miatt szinte nem is lehet egységes bérfejlesztésről beszélni, ráadásul egyelőre semmi sem teljesült a minimálbér-megállapodás mellett kiadott ajánlásainkból, ezért szeretnénk, ha újra napirendre kerülne az eredetileg 5,5 százalékos országos bérajánlás − mondta lapunknak Palkovics Péter, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Sok helyről azt a visszajelzést kapták, hogy alig van hajlandóság a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti keresetűek reálkeresetének rendezésére, efölött pedig a szuperbruttó kivezetéséből fakadó keresetnövekedéssel tudják le a bérfejlesztést. Számos munkáltató emellett egyre inkább áttér a 4 hónapos munkaidőkeretre − így nem kell a túlórákat megfizetniük −, terjed a túlóra ellentételezése szabadnapkiadással és az éves túlmunkakeret kihasználása.

Azzal, hogy 2013-ra nem állapodtunk meg országos bérajánlásban, jeleztük: a versenyszférában nem látunk lehetőséget a két kötelező bérelemen felüli bérfejlesztésre, de nem látjuk ennek racionalitását sem − közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Már az is nagy dolog lenne, ha a cafeteriánál a tavalyi bázis megmaradna.