Áprilisig tartó tréfa csupán a pedagógusok béremelés
Csak a most kezdődő tanévre, azaz idén szeptembertől jövő augusztusig érvényes bértömeg-emelést tartalmazza a Balog Zoltán által beadott törvénymódosító javaslat. Kikerült a javaslatból az emberi erőforrás miniszter eredeti tervezetében még szereplő rész, amely garantálná, hogy 2017-ig száz százalékban megvalósul a pedagógusbér-emelés. Jövő hétfőre és keddre azért kellett összehívni a Ház rendkívüli ülését, mert a hatályos köznevelési törvényben előírtnál csak kisebb mértékben - a tervezett bértömeg-emelés 60 százalékának erejéig - képes a kormány megvalósítani szeptembertől a 2010 óta a tanároknak ígért bérrendezést. A módosítandó jogszabály a pedagógusok illetményalapját a minimálbér 120, 180, illetve 200 százalékában határozza meg. A pedagógus életpályamodellbe foglalt - végzettséghez, minősítési kategóriához és szolgálati időhöz kötött - bruttó béremeléseket ezen illetményalapok alapján számítják majd ki. A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által jegyzett módosítás azonban - 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között - csak 118,5 százalékkal számol középfokú végzettség, 157,8 százalékkal "alapfokozat", illetve 172,9 százalékkal "mesterfokozat" esetén.
A fokozatos béremelés elhalasztásához tartozó ürügy készen áll: törvényjavaslat indoklásában Balog úgy fogalmaz: "Az ország gazdasági teljesítőképessége nem teszi lehetővé a 2011-ben elfogadott törvényben meghatározott mértékű béremelést (...)". Furcsa azonban, hogy bár a javaslat egyáltalán nem kötelezi a kormányt további béremelésekre, a miniszteri indoklás így folytatódik: "(...) csak egy ennél kisebb, de minden érintett számára érzékelhető mértékű emelést, majd az azt követő négy év alatt a teljes béremelés garantálását." Hogy kinek, mennyire lesz "érzékelhető" a béremelés, egyelőre bizonytalan. A pedagógus életpályamodell bevezetésével ugyanis megszűnnek a korábbi pótlékok.
Szeptembertől megszűnik egyebek közt a minőségi bérpótlék (ezt az intézményvezető adhatja), a többszakos és hiányszakmákban tanító pedagógusoknak járó pótlék, és a számítástechnikai pótlék is. A 2011-es köznevelési törvény csak hétféle bérpótlékot tartott meg, például az intézményvezetőknek és helyetteseiknek, az osztályfőnököknek, illetve a gyógypedagógusoknak adandót. Ezek pontos mértékéről azonban az oktatásért felelős miniszter rendeletben dönthet, ami még nem történt meg, a törvény csak minimum és maximum értékeket tartalmaz.
Kollektív szerződés híján ősztől biztosan nem kapnak cafetériát sem az állami fenntartású intézményekben dolgozó tanárok, még azok sem, akik az iskolák államosításáig az önkormányzatoktól kaptak ilyen juttatást. A kormány és a három közoktatási szakszervezet által kötött januári megállapodás értelmében július 31-ig meg kellett volna születnie az ágazati szerződésnek, egyelőre azonban hiányoznak a szükséges jogszabályok. Szeptembertől megszűnik továbbá a pedagógusok túlóradíja is. A köznevelési törvény ugyanis 22-ről 32-re emeli a tanárok "kötött munkaidejét", amelyet az iskolában kell eltölteniük, ez alatt pedig az intézményvezető által kijelölt feladatokat kell elvégezniük. A 40 órás munkahétből fennmaradó 8 óra kötetlen munkaidő, amelyet a pedagógus otthoni munkával, dolgozatjavítással vagy egyéb szakmai tevékenységgel tölthet el.
Kérdésünkre, hogy a XVIII. kerületi pedagógusok számítanak-e Kucsák László, a Fidesz színeiben Pestszentlőrincen megválasztott országgyűlési képviselő kiállására annak érdekében, hogy ne csak a választási kampány időszakáig legyen fedezete a pedagógusok bérrendezésének már azok a tanárok sem biznak, akik bevallottan a mostani kormánypárt szimpatizánsai voltak.
