Az üres üzletek hasznosítását kéri az ellenzék
Tömegesen zártak be az utóbbi három évben a kiskereskedelmi üzletek, mert a családi jövedelmek leapadása szinte minden második vállalkozást ellehetetlenített. A feladott boltok jó része önkormányzati tulajdonban áll, ahol nem veszik figyelembe a bérlemények jövedelem termelő képességét, így a vásárlók hiánya ellenére sok esetben még növelik is a bérleti díjakat, további üzleteket sodorva a bezárás fele. A koszos kirakatok és a nem egy helyen szemetes környezet pedig tovább rombolja a gazos telkekkel és romos épületekkel enélkül is teli külső Üllői út látványát.
A nemzeti dohányboltok megjelenése ugyan átmenetileg hozott némi pezsgést az egyre elhagyatottabb kerületi főutcákban, de a meglévő üzletekből elszívott jövedelem már érezteti a hatását, könnyen lehet év végéig több helyiség bejáratára fog lakat kerülni, mint ahányat megnyitottak.
-Ez így nem mehet tovább, ezért indítványoztam a fővárosban és a XVIII. kerületben is, hogy érdemi döntések szülessenek az önkormányzati helyiségek kedvezményes bérbeadására, olyan díj mellett, amit még képesek a kereskedők kigazdálkodni – mondta Szaniszló Sándor (képünkön), korábbi szocialista alpolgármester. A képviselő hozzátéve, hogy bízik a kerületi vezetés belátó képességében, mert az üresen álló és sok esetben lerobbant bérlemények őriztetése a kieső díjak mellett további kiadásokat jelent, miközben néhány vállalkozás még belevágna új üzletek megnyitásába, ha legalább a kezdeti években méltányosabb bérleti díjat kérnének tőlük.
A kerületi polgármester kezdeményezésére hét üresen álló bérlemény kirakatára egységes dekorációt tesznek ki „rögtön jövök” felirattal, az ötlet kritikusai szerint viszont mindez csak választási szépségtapasz, a megoldás a helyi kereskedők segítése lenne, ami abban az esetben, ha az összes bérlemény gazdára találna 35-40 millió forintnyi megtakarítást jelentene és akár százhúsz kereskedelmi és szolgáltatási álláshely is létrejöhetne a XVIII. kerületben.