Lázár János pár napja bravúros" tárgyalási technikáját bevetve úgymond lealkudta azt a büntetést, amit az Európai Bizottság Magyarországra akart szabni a pályázati rendszerben tapasztalt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Miről is szólt az alkudozás? Kezdjük az elején!

A felzárkózás kulcsa

Uniós csatlakozásunkat követően az első teljes 7 éves költségvetési/programozási ciklus 2007-'13 közöttre esett. Az időszakra hazánknak megszavazott több, mint 8000 mrd forintnyi támogatás joggal kecsegtetett azzal, hogy végre érezhető lépéseket teszünk a nyugati életszínvonal felé. Nem volt életünknek olyan területe, amit szavakban ne modernizáltak, fejlesztettek volna politikusaink. Képzeletben volt itt minden: automatizált gyártósorok, déli összekötök, vasútfejlesztések, kórház modernizációk, településfejlesztések, humán programok, és még percekig lehetne sorolni.

A "mindentvivő" felvevőképesség

2006-ban már szinte az alapműveltség részévé vált az abszorpció fogalma, azaz hogy a gazdaságunk, vagy annak egy eleme milyen mértékben képes fogadni és hasznosítani a támogatásokat. Akkor még reális elvárás volt, hogy a gazdaság, illetve az állam képes lesz hatékonyan elkölteni az uniós forrásokat. Ez esetben a 8000 mrd-nyi támogatás valóban modernizációs lökést jelenthetett volna az európai gazdaság szerkezetébe betagozódott Magyarország számára. Azonban a várakozásokba mintha hiba csúszott volna....

"Ez egy önmagáért beszélő eredmény, amit nehéz megmagyarázni."

A következő táblázatban az látják, hogy 2005 évi átlagáron hogyan változott a GDP (forrás:KSH)

Szóval a 8000 mrd forintot úgy sikerült a magyar gazdaságba, infrastruktúrába, jó államba, humánumba betolni, hogy 6 év alatt 5%-ot esett a GDP.  Mi lett volna, ha ez nincs és az ingyen pénz helyett a kreativitás, hatékonyság tört volna utat magának?

Abszorpció volt, csak nem úgy ahogy várták

Pedig abszorpció volt. Ugyan nem az a fajta, amelyik használ a gazdaságnak, de volt. A mi magyaros abszorpciónk az egyének abszorpciója volt. Amikor ügyvédek, támogatással hajtott gazdák, közbeszerzési szakértők, fideszes kijáróemberek, pályázatírók, megyei közgyűlési elnökök, államtitkárok úgy döntöttek, hogy nem hagyják parlagon az ingyen pénzt. Ebből a pénzből lettek a gazdasági fejlődésünkre teljesen veszélytelen kutyawelnessek, 40 cm magas kilátók, kiállítások, azori-szigeti tanulmányutak, megyeszékhelyi szökőkutak, Felcsút megyei "tanyák", balatonfüredi vállalkozási székhelyek. Ebből a pénzből utazgat Ughy Attila és udvartartása is Malagára, Párizsba. És ezért olyan fontosak ezek a pénzek Orbánéknak is, mert csak ez számít.

Lázár sem véletlenül akart megállapodni

Miután az EU csak kétségbeesetten nézte, hogy egy maffiaszerű gazdasági érdekközösség hogyan szivattyúzza ki rendszerszinten a százmilliárdokat, végső kínjában küldött egy gyengécske figyelmeztetést, és a 15 futó operatív programból 11 finanszírozását leállította. Ez volt az a pont, ahol a "Törvényenfelüliség apostolát", a "Trafikmutyi szellemi atyját", magát Lázár Jánost küldték, hogy sikálja el a dolgot, mert az üzletnek mennie kell; nem állhat meg a lopeszolás. Lázár jött, látott és győzött.

Azt meg senki nem kérdezte meg, hogy ugyan miért normális, hogy a fideszes közbeszerzési mutyik árát a költségvetésből finanszírozzák Orbánék. Miért normális, hogy azért, hogy egyesek új Lújíz Vuttyon táskát vegyenek, vagy Malagára utazzanak közpénzből azt az adófizetőknek kelljen összetolniuk. Miért nem azokkal fizettetik meg az uniós büntetést, akik a közbeszerzési szabályokat kikerülve lopkodták az uniós kasszát?

Ughy is a mutyi pártján?

Sajnos polgármesterünk ezúton is a sötétszürke oldalon sertepertélt, és még júniusban arra tett javaslatot a közbeszerzési törvény vitája során, hogy a kis :) összegű árubeszerzéseknél (<25 millió) és építési munkáknál (<150 millió) ne kelljen nyilvánossá tenni a pályázatra meghívott vállalkozók névsorát; azaz a zavarosban halászó vezetők továbbra is sógoroknak, iskolai szobatársaknak passzolhassák át a munkákat, ahogy arra ezernyi példa akadt eddig is.Többek között a kerületünkben az elmúlt hetekben is napvilágra került két panama-gyanús eset, amiben a polgármester és a jegyző működött közre. Ughy ténykedéséről ezen a linken olvashatnak bővebben.

Szóval minden jó, ha jó a vége. A magyar gazdaság a  mérhetetlen pénz ellenére egy tapodtat sem fejlődött, de több fideszes hiéna lakott jól a koncon.