Ughy Attila, fideszes polgármester egyéni indítványa a szakértők szerint növeli a visszaélések számát, a korrupció veszélyét. Az alábbi cikket - Elbukott a kötelező közzététel, maradnak a visszaélések - a Nol.hu-ról szedtük, ezt idézzük Önöknek:

"Marad a sokak által bírált, visszaélésekre leginkább lehetőséget adó gyakorlat a kis összegű közbeszerzési eljárások lebonyolításánál. Az egy évvel ezelőtt újrafogalmazott közbeszerzési törvényt a kormány a beszerzések gyorsítása és egyszerűsítése, valamint az – EU által sürgetett – átláthatóbbá tétele miatt módosítja. Az új paragrafusokat ma fogadja el az Országgyűlés.

A vita során azonban Ughy Attila fideszes képviselő javaslata alapján kivették azt a pontot, amely a 25 millió forintnál alacsonyabb összegűre becsült árubeszerzés vagy szolgáltatás vásárlásakor, valamint 150 millió forint alatti építkezések esetében biztosította volna a nagyobb átláthatóságot. Az eredeti kormányzati terv szerint ezeknél az ajánlatkérőnek a felhívás főbb adatait kötelezően közzé kellett volna tennie a saját vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Ehelyett ezután is az a gyakorlat marad, hogy az eljárás megindításához semmilyen hirdetményre nem lesz szükség, ahhoz elég lesz – az ajánlatkérő által kiválasztott – legalább három gazdasági szereplőnek írásban felhívást küldeni. Ők ezek alapján adhatnak majd ajánlatot. Bár kis összegű tenderekről van szó, az erre fordított források összessége egyáltalán nem mondható bagatellnek. A Közbeszerzési Hatóság 2012. évről készített összefoglalója szerint a nemzeti eljárásrendben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások során – beleértve a három ajánlattevős pályázatokat is – 104,32 milliárd forintról döntöttek, amely a közbeszerzések révén elköltött pénzek közel 34 százaléka volt.

– A mostani és alighanem életben is maradó gyakorlat visszaélésekre ad lehetőséget – nyilatkozta lapunknak egy neve mellőzését kérő, közbeszerzésekben jártas szakember. Említett olyan kirívó példát is, hogy olyan kft.-t „hívtak meg” egy munkára, amelynek elvégzéséhez nem volt megfelelő tevékenységi köre. Szerinte nem előnyös, hogy a kötelező közzététel előírása mégsem jelenik meg, hiszen minél átláthatóbb egy pályázat, annál kisebb a visszaélés lehetősége. Ennek nincs jó üzenete még akkor sem, ha az szerepel az indoklásban, hogy ezzel szeretnék megtartani a helyi kis- és középvállalkozók (kkv) helyzetbe hozásának lehetőségét. Ezenfelül azért is problémás a visszalépés, mert a kiírás kötelező ismertetése uniós elvárás.

A szakértő szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az eljárás előtti közzétételt előírnák, és kiegészítenék azzal, hogy ezeket a tendereket kkv-knak tartják fenn. Ezzel nem sérülne az az érv, hogy a kis cégeket szeretnék előnyben részesíteni. Utóbbi kitétel viszont egyáltalán nem szerepelt a most kikerülő pontok között. Ha mégis a kormány eredeti terve kapna zöld utat, akkor viszont könnyen előfordulhat, hogy a kisebb, nyilvánossá váló tendereket végül multinacionális vállalatok nyernék meg, hiszen a honlapokat figyelve ők is ajánlatokat adhatnának be.

Élesebben fogalmazott Szloboda Alíz, a Transparency International (TI) Magyarország közszektor programok vezetője. Önmagában a kiírás adatainak az ajánlatkérő honlapján történő kötelező közzététele sem jelentene megoldást – mondja –, bár némi előrelépést hozna az eljárások átláthatóbbá tételében. A gond viszont az, hogy az érvényben levő szabályok nem adnak megfelelő garanciát a honlapon történő közzétételi szabályok betartásának kikényszerítéséhez. Így vélhetőleg sokan nem is tennének ki tájékoztatást a tervezett közbeszerzéseikről a honlapjukon, vagy úgy eldugnák azt, hogy képtelenség lenne megtalálni. A három- vagy több meghívottas rendszer pedig nem több egy látszatversenynél – jelentette ki a programvezető –, hiszen az ajánlatkérő találja ki, hogy egyáltalán kit is enged az ügy közelébe. Ilyen helyzetben igazi versenyről beszélni illúzió. A TI egy korábbi tanulmányában is kritikusan fogalmazott a jelenlegi formájában életben tartani kívánt közbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások álláspontjuk szerint korrupciós kockázatot jelentenek, mivel az eredményén kívül semmilyen dokumentum nem elérhető a Közbeszerzési Értesítőben. Ráadásul a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint 2012-ben az eljárások fele ebben a formában zajlott – mutattak rá.

Lapunknak szintén név nélkül nyilatkozó önkormányzati alkalmazott szerint a közzététel előírása kétélű fegyver lenne. Egy ilyen módosítással a helyi vállalkozókat valóban nehezebben tudnák helyzetbe hozni. Ugyanakkor az eljárások átláthatóbbá válhatnának, ráadásul ha többen jelennek meg egy-egy kiírásra, akkor alighanem az árat is könnyebb lenne lefelé nyomni, ami nem mellékes.