Miután Panamattila polgármester előadta a Fidesz minden idők legszánalmasabb karaktergyilkossági kísérleteit, a tisztánlátás végett érdemes egy másik kerületi alpolgármester képzési programját is megismerni.

Lévai István Zoltán telephely engedélyezési ügyintézőként kezdte közigazgatási pályáját a XVIII. kerületi önkormányzatban. Karrierjét Bodnár János indította el. Bodnár, akkor a kerület alpolgármestere volt, és Lévait, mint a SZAC-ban focizó "tehetséget" protezsálta be az önkormányzatba. Lévai ekkor még "csak" érettségivel rendelkezett, ami egy rendes sportálláshoz bőven elegendő lett volna, de Lévai addig dörgölőzött a szocialista városvezetéshez, hogy a kerületi önkormányzat 1998-ban beiskolázta. Hősünk költségtérítéses szakon végezte el az Államigazgatási Főiskolát. Tanulmányi költségeit a XVIII. kerületi önkormányzat, így a kerületi lakosság fizette.

Korábbi kollégái lusta, és nem különösen tehetséges fiatalemberként jellemezték, de erről nem ildomos ennyi év távlatából beszélni. (Munkaidejének nagy részében mobiltelefonját nyomogatta, ami miatt több konfliktusa is volt feletteseivel.)

Az élet különös fintora, hogy később pont Lévai volt, aki korábbi mentorát, Bodnár Jánost meghurcoltatta. Mint ismeretes, Lévai mint az igazság bajnoka tett feljelentést az állítólagos SZAC kupleráj ügyében. (Azóta már többször beszámoltunk róla, hogy az ügyben bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Lévai akkor sem volt elég alapos, hisz a SZAC Hotelt fideszes társa vezette éppen.)

Bár a tanulmányi szerződések kikötik, hogy minimum ugyan annyi időt kell az adott munkahelyen pluszban eltölteni, mint amennyi a tanulási idő volt, Lévai István Zoltán, ez a jellemes ember egy évvel a diploma megszerzése után, 2002-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz távozott, ahol hatósági ügyintéző volt. Innen már egyenes út vezetett a XII. kerületi fideszes önkormányzathoz, ahol 2003-tól az ügyviteli csoportot vezette.  Lévai 2001 és 2010 között folytatta tanulmányait. Ezen 10 év eredményeként került a neve elé a dr. Kijelenthetjük, hogy Lévai a long-life learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás két lábon járó szendvicsembere.

Mindezek fényében különösen hat dr. Lévai István Zoltánnak a Magyar Nemzet című sajtóterméknek adott nyilatkozata:

tanulmányi szerződéssel nem rendelkezett az alpolgármester, Szaniszló Sándor, tehát több mint kétmillió forintot tanulmányi szerződés nélkül kifizetni, az felveti a jogszerűség kérdését. Ez nyilván erkölcsi kérdés elsősorban, hogy egy tisztségviselő egy olyan képzésre kifizetteti az önkormányzattal a közösség adóforintjából a tanulmányait, ami a munkájához nem szükséges, hiszen egy tisztségviselőnek nincsen meghatározva, hogy milyen iskolai végzettsége legyen, és egyébként Szaniszló Sándornak volt már diplomája, tehát nem az első diplomája, hanem ez egy másoddiploma – mondta Lévai István Zoltán.

Az pedig, hogy a doktore szerint nem szükségesek komolyabb tanulmányok egy önkormányzati tisztségviselő esetén, kristálytisztán jelzi, hogy mit gondol a saját és Ughy Attila teljesítményéről: a harácsoláshoz, mutyihoz, visszaélésekhez nem kell se ész, se diploma: csak gátlástalanság.