Kucsák László, kerületünk fideszes képviselője a szélsőséges mondatairól, és adóelkerüléséről elhíresült Bayer Zsoltot hívta meg vendégként. Ennek kapcsán egy kerületi értelmiségi írt nyílt levelet a képviselőnek, amelyet most változtatás nélkül közlünk.

"Tisztelt Képviselő Úr!

Ön egykor iskolaigazgató volt. Ebben a minőségében a jövő nemzedék testi, szellemi fejlődéséért, nevelésében vállalt felelősséget. Az iskolák feladata az is, hogy a magyar anyanyelvet őrizze, ápolja. Ez személyes példamutatást jelent.

Ön a katedrát parlamenti székre cserélte. Azt ígérte, hogy egy kerület polgárainak érdekeit, boldogulását fogja érvényre juttatni. Ön ezt eddig elmulasztotta megtenni. Ön egy szavazógép. Minden törvényt megszavazott, amellyel az ország, ezen belül a kerülete polgárainak életét rosszabbá tette. Ezt tette a médiatörvénnyel, a Klikkel, vagy legutóbb az MNB elnöke fizetésének megduplázásával.

És most szellemi merényletre készül. Ön, az egykori pedagógus, fog beszélgetni a Fidesz ötös számú tagkönyvének tulajdonosával. Azzal a Bayer Zsolttal, aki élen jár az ország polgárai közé ásott szellemi árok mélyítésében, aki publicisztikáiban, bejegyzéseiben olyan kifejezéseket enged meg magának, amelyek miatt jobb érzésű kocsmából kipenderítenék a mocskos szájút. Ön most kérdezni fogja a vulgárisat, a közönségeset, csak azért, mert tudja, hogy Orbán Viktor barátja, és így kíván piros pontot szerezni a felcsúti főnökénél. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy idáig jutott.

De ha már erre az útra lépett, idézünk néhányat az ön párttársa, és szellemi cimborája szavaiból, talán kérdezze ezekről – hacsak a közönsége nem fordít Önnek – Önöknek hátat, mondván, a rossz ízlésnek és a gusztustalanságnak is van határa.

Az Ön barátja egyszer ezekkel a szavakkal szólított meg egy közéleti szereplőt: „térjünk vissza az eltartott kisujjal fingókhoz.”

Politikai ellenfeleihez is a Nemzeti Együttműködés Rendszerében kikristályosodott szavakkal fordult: „Na most van az kedves »demokraták«, hogy elmentek a büdös ***-ba, mindahányan!”

Az országot bírálni merészelő külföldiek is megkapták a magukét az Ön kedvencétől: „egy dolgot muszáj lesz megérteniük: önöknek semmi joguk nincs beleszólni más társadalmak életébe és jövőjébe. Világos?”

Az Ön barátja szíve szerint mozdonnyal hajtana át az embereken, akik neki nem tetszenek: „A Magyar Narancs szerint a vonat 10 órakor indult volna, de a síneken fekvő aktivisták miatt még az állomáson van. A tiltakozókat rendőrök próbálják rávenni, hogy hagyják el a területet.” (444) Istenem, ha én lehetnék a masiniszta…” Lehet, cimborája gyermekkori vágya volt, hogy a mozdony dudáját megszólaltathassa.

De hogy a választékos kifejezések használatáért Mikszáth-díjjal kitüntetett íróbarátja miként kommunikál a sajtó számára nem kedves képviselőivel, azt ez a példa mutatja világosan. Ezt már nem lehet félreérteni: „Ti, Robika, en bloc nyamvadt, tyúkmellű faszok vagytok. És ezen már nem fog segíteni semmi sem. Így fogtok elmenni az örök vadászmezőkre, ahonnét majd mikulásbottal integető kókadt faszok fognak kibaszni benneteket a picsába.”

Képviselő Úr!

Szégyelljük, hogy ezt a hangnemet Ön a „Polgárok Házába” invitálta és népszerűsíti.

Maga helyett kérünk elnézést mindazoktól az emberektől, akik elutasítják ezt a hangnemet a magyar közéletben. És ha Ön még kérdezője is ennek a stílusnak, akkor hát csak adja alá a lovat. A többi a választók ítéletére tartozik. Remélem, bumerángként üt majd vissza Önre és pártjára mosdatlan szájú házi szerzője utolsó idézett „gondolata”.

Egy kerületi értelmiségi"