A közbiztonság helyreállítását tartja legfontosabb feladatának Szaniszló Sándor szocialista polgármester jelölt: hamarosan újra járőrözni fognak a rendőrökkel megerősített városőrök, a kamera rendszereket kiterjesztik a kertvárosra is, a helyi rendőrség visszakapja a korábbi támogatásokat. Szaniszló Sándor olyan polgármester kíván lenni, aki személyesen is elérhető, hite szerint a kerület csak akkor fejlődhet, ha összefognak az emberek.

Mi foglalkoztatja leginkább a lakosságot a XVIII. kerületben?

Legtöbben a személyes ügyeikben kérnek segítséget, vagy tanácsot. Ezek többnyire állás kereséssel, önkormányzati lakással, leromlott közbiztonsággal, vagy a környezet állapotával kapcsolatosak. Gyakran az is megesik, hogy egy mosoly kíséretében kitartást kívánnak az őszi választásokra, vagy csak megkérnek, hogy adjam át Kunhalmi Ágnesnek az üdvözletüket. Nagyon sokat kapok ezektől a beszélgetésektől, mert érzem a felém irányuló bizalmat, hiszen segítséget csak olyan személytől kérünk, akiről elhisszük, hogy tisztességesen megteszi, amit lehet és magában tartja, amit elmondtak neki.

A városőrség 2011-es felszámolása óta lényegében nincs család, akinek valamelyik hozzátartozóját, vagy a közeli ismerősét ne érték volna utol a bűnözők. Tavaly csaknem négyezer kiemelt esetben kellett a rendőrségnek intézkedni, ez így nem mehet tovább! A legfontosabb ígéretünk, hogy haladéktalanul visszaállítjuk a városőrséget, amely rendőrökkel kiegészítve huszonnégy órás szolgálatot fog ellátni. Néhány hónapja hat délpesti kerülettel aláírtunk egy közbiztonsági dokumentumot, amelyben vállaltuk, hogy összehangoljuk a célkitűzéseinket. Közösen fejlesztjük és ahol célszerű a kertvárosokra is kiterjesztjük a térfigyelő hálózatot, de a legnagyobb vállalásunk az, hogy kilobbizzunk egy délpesti kiemelt rendőrkapitányságot, amely a jelenleginél csaknem háromszor több járőrt hozna a kerület utcáiba.

Korábban nyolc évig volt kerületi alpolgármester, mit könyvel el abból az időszakból sikerként és mit tenne utólag másként?

A természetes szövetségeseinkkel, kiváló munkakapcsolatban, több évre előre tervezve és kiszámíthatóan dolgoztunk a helyi fejlődés érdekében. Ezt a hagyományt tovább szeretnénk vinni a következő öt év során is. A váltásnál úgy adtuk át a kerületet, hogy járhatóak voltak az utak, felújítottuk az összes intézményünket, elkészült 38 játszótér, közel negyven társasház megújult a panelprogram során. Az önkormányzati választás után a fejlesztési forrásaink nagy részét az Üllői út kerülethez illő modernizálására kell fordítanunk, amely mára elkeserítően lepusztult. Aki hosszabb időt felelős beosztásban tölt, annak biztosan akad olyan döntése is, amit később megváltoztatna, ha lehetne. Hat évvel ezelőtt sok panasz érkezett a közétkeztetésre, ezért több hónap sikertelen egyeztetést követően úgy döntöttünk, hogy egy másik társaság után nézünk, ezért szerződést bontottam a szolgáltatóval. Sajnálatos módon kiderült, hogy az új menü sem arat nagyobb sikert, sőt a kifogások a korábbiakat is messze meghaladták. Tanultam az esetből, de tanulhatott a közétkeztetési cég is, mert mára ők látják el étellel a legtöbb fővárosi kerületet.

Az utcafórumokon kiderült milyen polgármestert szeretnének a kerületiek?

Az emberek elvárása az, hogy elérhető legyen a városvezető. Abban hiszek, hogy aki egy nagyváros élére áll, az csak ezzel foglalkozzon, mert tapasztalatból tudom, hogy ezt a feladatot csak akkor lehet tisztességesen ellátni, ha ott vagyok a helyi rendezvényeken, ha meg lehet szólítani a piacon és határidőn belül válaszolok a nekem írt beadványokra. Sok panasz jön hozzám a kerületi vállalkozóktól, akik a mi időnkben évi 4-500 millió forint értékben kaptak önkormányzati megrendelést, mára viszont minden pénzt a jó ég tudja honnan idehozott cégek visznek el, jó példa erre a felcsúti polgármester milliárdos kerületi csatornázása, ahova még alvállalkozóként sem fértek be a pestszentlőrinciek. Még ennél is rosszabb a helyzet a szociális szolgáltatások területén, ahol már az is komoly előrelépés lenne, ha együtt érzően meghallgatnák a nehéz élethelyzetbe került lakótársainkat. Azt én sem ígérhetem, hogy mindenkinek azonnal meg tudjuk oldani a lakhatását, vagy a segélyezését, viszont ha odafigyelünk sokkal méltányosabban és igazságosabban tudjuk elosztani azokat a forrásokat, amivel rendelkezünk.