A Büdi-tónál jártunk látogatóban
A kedves olvasóknál csak mi voltunk izgatottabbak, hogy milyen lett az átfazonírozott Büdi-tó, és pár héttel a kiegyensúlyozott önkormányzati híradások után felkerestük ezt.
Korábban két posztban is foglalkoztunk ( itt és itt ) a Büdi-tónál tapasztalható elfogadhatatlan állapotokról. Posztjainkban megírtuk, hogy Pásztor János képviselő mindeddig semmit nem tett az ügyben, annak ellenére, hogy választási ígérete volt erre vonatkozóan; túl ezen, a környék kezdett teljesen elvadulni. Így várható volt, hogy a képviselő igyekszik majd kijavítani a csorbát és folytatja az Ábrányi Béla által elkezdett munkát. Pásztor János a híradások szerint azt állította, hogy a "mostani munkával az előző városvezetés régi adósságát sikerül ...

A XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény a pályázat kiírója, a Pulszky Társaság különdíját és az ezzel járó pénzjutalmat nyerte el a rangos megmérettetésen.
Egymást érik a botrányok az egykor szebb napokat látott, pestszentlőrinci önkormányzati vállalatnál, a Városgazda zrt-nél. Miközben a működésük során több százmilliós veszteség keletkezik, a kerületben nem szűnnek a lakossági panaszok a szemét, a tucatnyi romos önkormányzati épület és a rendezetlen közterületek látványa miatt.
Örömteli, hogy egyre növekszik azon környezettudatos emberek száma, akik szelektíven gyűjtik a háztartási hulladékot. Nagy számban van olyan elvetemült ember is, aki az összegyűjtött papírt, műanyagot, fémet, üveget, saját kocsiján szállítja a szelektív hulladékgyűjtő konténerekhez.
Drákói szigorral lép fel ezután a Kéményseprő vállalat (Főkétüsz) azokkal szemben, akik nem engedik be az embereiket a lakásokba. A közszolgáltatás díját eddig is meg kellett fizetni függetlenül attól, hogy sikerült-e a kéményeket ellenőrízni, ám mostantól a kéményseprés díjával megegyező pótdíjat számláznak ki automatikusan azoknak, akik nem teszik lehetővé a fekete ruhás munkavállalók bejutását.